Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

1909-beri „A magyarosítás terén kifejtett kitűnő eredményéért", mivel szemléltető képek segítségével a falusi gyermek mindennapi életében elő­forduló őszes fogalmak magyar neveit könnyedén betanította; ennek elle­nére 1919-ben az iskolaszék már ismét arra kéri az elnököt, hogy a német nyelvet az iskolában intenzívebben tanítsák. Az 1920. szeptember 4-én tartott iskolaszéki ülésen pedig arról kellett dönteni, hogy miként alkal­mazzák a kormány 4044/1919. számú rendeletét a bakonysárkányi iskolá­ban. A nemzeti kisebbségek védelméről szóló rendelet a nemzetiségi nyelv­nek az iskolai tanításban való érvényesülésére vonatkozott. A vélemények hosszas kicserélése után a következő indítványt fogadták el: a tanítás nyelve az összes osztályokban marad a magyar, a németet pedig mint hat­hatós kisegítő eszközt alkalmazzák oly mértékben, hogy a növendékek — különösen az I—II. osztályokban — ki tudják fejezni gondolataikat és a tanult anyagot német és magyar nyelven egyformán. A német írás és olvasás tanítását a II. osztályban kezdik és heti két óratöbbletben gya­korolják az összes osztályban. A számtan alapelemeit, valamint a vallás­tant az összes osztályban (I—VI.) a német anyanyelvű gyermekek részére németül tanítják. 158 Megkezdik a megyei területén az ellenforradalmi szervezetek kiépíté­sét is. A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) szervezése a székes­fehérvári katonai körletparancsnokság jelentése szerint általában nem mutat kielégítő eredményt, 159 aminek részben a lakosság közömbössége az oka. Mindenesetre 1920 áprilisában Csákvár és Bakonysárkány községek­ben már alakulóban vannak az alosztályok, Bodajkon pedig már meg is alakult ez a volt katonatiszteket, s a reakció más élharcosait tömörítő szervezet. A forradalmak alatt hangoztatott nemzetiségi nyelvszabadság utóhatásának minősítette a móri csendőrség jelentése azt az eseményt, hogy 1922. március 15-én a tanulóifjúság számára tartott misén a plébános magyar szentbeszédet tartott, amely­nek hallatára a felnőttek nagy része elhagyta a templomot.A probléma a követ­kező években sem veszít súlyából. 1923-ban is ellenkezés nyilvánul meg a plébános szándékai ellen a német ajkúak között az egyházközségi választásoknál, mert bizalmat­lanok, féltvén nyelvük elvesztését. Ekkor még dr. Vértesy Ferenc földbirtokost sem választották be az iskolaszékbe és hogy mégis helyet foglaljon benne, úgy kellett őt püspökileg kineveztetni. 1929-ben ugyan Vértesy lett a világi elnök, de az egyik bizalmatlankodó így nyilatkozott: „Jól van, megnyugszunk Vértesy úr megválasz­tásában, mert reméljük, hogy ellenünk, németek ellen nem fog semmit sem tenni." A német ajkú lakosság azonban az oktatás helyzetét továbbra sem találja kielégítőnek. 1934-ben 104 szülő aláírással ellátott kérvényben folyamodik az iskola­székhez a német nyelvű oktatás újbóli szabályozása tárgyában. A következő eszten­dőben a német lakosság túlnyomó többsége ismét állást foglalt a hatékonyabb né­met nyelvű oktatás mellett és már csak az 1936—1937-es tanév végéig voltak haj­landók belenyugodni a jelenlegi oktatási mód fenntartásába. Az 1936 szeptemberi szülői értekezleten megállapodtak a német ajkú szülők kifejezett kívánságára abban, hogy a közoktatásügyi miniszter által rendelettel megállapított új, egységes típus szerint térnek át a német nyelvű oktatásra. Kérésük teljesítését azonban akadályozza az a tény, hogy mindössze két tanterem áll rendelkezésre. A problémát végül az 1938-ban létesített harmadik tanterem oldotta meg. 1937-ben már olyan intenzitással vetődik fel ez a kérdés, hogy három jelentés is keletkezik a témában. A község jegyzője a következőket jelenti a főszolgabíró­nak: a szépen megindult magyarosodás megakadt, sőt visszaesett. 101 Ennek okát abban lehet fellelni, hogy a forgalmas út mentén fekvő község ki van téve a pángermán agitációnak. Az országba bejövő, s átvonuló vándor német diákok, világjárók stb. gyakran látogatják a falut, és a velük történő érintkezés nyomokat hagy a német lakosság felfogásában. A királyi tanfelügyelő főispánnak küldött jelentése megerősíti

Next

/
Thumbnails
Contents