Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

mindössze, vagyis a helyi szegény parasztságból valók. A 30 kat. hold feletti birtokkal rendelkező nagygazdák közül egy sem került be közéjük. Június 6-án a községi direktórium beterjeszti a szocialista földmívesszövetkezetek központjának Székesfehérvárra az egyénenkénti birtokkimutatást, amelynek összesítése szerint a 100 kat. holdon felüli birtok összesen 713 kat. hold 544 négyszögölet tesz ki, a 100 kat. holdon aluli pedig 1741 kat. hold 740 négyszögöl. A birtokkimutatásra az április 3-i kormányrendelet végrehajtásához volt szükség, amelynek rendelkezése szerint a 100 kat. holdon felüli birtokokat kisajátítják és megkezdik a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek szervezését. Vágner Kálmán tanító március 27-én kapta meg Velinszky László megyei politikai megbízott hitoktatásra vonatkozó rendeletét. Ennek szellemében megkérte a plébánost, hogy ne az iskolában, hanem egy rendelkezésre álló üres lakásban tanítsa a hittant. Arany Imre plébános, a volt katonapáter a maga megszokott modorában legazemberezte a főtanítót a gyerekek előtt és megfenyegette, hogy kihordatja a faluból. Vágner jelentette az esetet a tanfelügyelőnek, a plébános pedig figyelmeztetést kapott. Arany Imre azonban a megintést nem vette figyelembe, mire elrendelték letartóztatását. 1919. április 6-án, vasárnap reggel Balázs István és Sándor József móri vörösőrök kiszálltak a székesfehérvári forradalmi törvényszék vádbiztosának telefonparancsára Bakonysárkányba a plébános elfogására. Arany leírása szerint: „Előzőleg jó embereim figyelmeztettek, hogy mi készül, ezért a lakosság józan (sic!) elemeit felkértem, hogy hiúsítsák meg netaláni elfogatásomat. Amint a nép értesült, hogy a községbe érkezett két csendőr el akar fogni, nyomban fegyveresen a plébániára jött össze, és azt meghiúsította."

152 A vörösőrök az ügyben lefolytatott tárgyaláson előadják, hogy megérkezésük után tíz perc elteltével már körülbelül 400 főből álló fenyegető tömeg gyűlt össze a paplak előtt és kérték, hogy papjuk misézhessen.

153 A járőr látva a falubeliek fenyegető magatartását, visszavonult. Ma is időtálló és elfogadható a tárgyalás vádbeszédének lényege: a bakonysárkányi zendülésben egy papja által félrevezetett tömeg ellenállását kell látnunk. Hozzátehetjük: a helyi plébános befolyása azért érvényesülhetett ilyen mértékben, mert a Tanácsköztársaság nem elégítette ki a sárkányi parasztok különösen nagy földéhségét. Másnap, április 7-én a vörösőrök a móri nemzetőrség karhatalmi osztagával újra kimentek a községbe, majd telefonjelentésükre megérkezett Székesfehérvárról egy gépfegyveres szakasz is, de Arany akkorra már eltűnt. Bécsbe menekült és az ottani kapucinusoknál tartózkodott a proletárdiktatúra leveréséig. A zendülők közül a leghangosabb 24 főt letartóztatták és bekísérték Fehérvárra. A bakonysárkányi zendülés tárgyalására április 12—13-án került sor. Az ítélet arra kötelezte a zendülés 14 résztvevőjét, akik a nagygazdák közül kerültek ki, hogy 25 q búzát, 10 q burgonyát, 150 kg zsírt szolgáltasson be április 27-ig Székesfehérvár éhező proletársága részére. A másik 10 sárkányi bűnösségét szintén megállapította, mivel azonban vagyontalanok voltak, kétheti ingyenes tavaszi közmunkával büntette őket. A forradalmi bíróság humánus, nevelő célzatú ítélete tehát tekintettel volt az egyszerű parasztemberek megtéveszthetőségére és arra, hogy visszaéltek vallásosságukkal.

154 A Tanácsköztársaság bukása után augusztus 7-én a móri katonák elfogták Vágner Kálmán kántortanítót, majd letartóztatták a direktórium tagjait, valamint Bisztricz Mátyást és fiát, Engelbertet. A Szociáldemokrata Párt tagjai közül sokat megvertek és utána hazabocsátottak. Időközben letartóztatták Csaplovics Pált is, akit a helybeli plébániatörténet úgy emleget, mint „a sárkányi kommunizmus kikiáltóját", öt az elfogott többi sárkányival együtt a fehérvári törvényszék börtönébe kísérték. A Vágner Kálmán ellen indított per folyamán Vértesy Ferenc helybeli földbirtokos terhelő körülményként említi meg tanúvallomásában, hogy a tanító Csaplovics Pállal szoros barátságot tartott.

155 Arany Imre négyhónapi távollét után ismét elfoglalja helyét a plébánián és bejegyzi a háztörténetbe: „A községben 50 tagú fegyveres polgárőrséget szerveztünk." A románok, akik a környék összes falvait megszállták, Sárkányt nem kerítették hatalmukba, sőt a fegyvereket is meghagyták a polgárőrség tagjainak. 21 Fejér megyei történeti évkönyv 13. 321