Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

Ezt tette lehetővé a szintén 1791. december 12-én kelt árenda-szerződés.

46 A kontraktus kifejti, hogy az urbariális tabellában feltüntetett szántókon és réteken kívül még más földekkel és kaszálókkal is rendelkeznek a sárkányiak. Azonkívül pár évvel korábban megengedte nekik földesuruk, hogy a falu két oldalán elhelyezkedő kaszálókat feltörjék és így újabb szántókra tegyenek szert. Ezekkel kapcsolatban kérdések és ..viszálykodások" merültek fel, így használatukat szabályozni kellett. A szerződés értelmében gróf Bethlen haszonbérbe adja az említett földeket jobbágyainak: minden jobbágy évi 10 rénes forintot fizet évenként, felét Szent György-, másik felét pedig Szent Mihály-napján az uraság kasszájába. Az irtásföldektől pedig — amelyeket minden évben bevetnek — továbbra is az eddig járandó 1/2 pozsonyi mérő árpát és 1 1 2 pozsonyi mérő kukoricát kötelesek kiadni. A két szerződés közös jellemző vonása, hogy a robot csökkenése együttjár a parasztok pénzbeli fizetéseinek emelkedésével. A mezőgazdasági termelés modernizálására is törekedett gróf Bethlen József: árenda-kontraktusában biztatja jobbágyait, hogy igyekezzenek hajtó marháik számára szénát szerezni, földjeiket pedig intenzívebben trágyázzák. Sőt felajánlja erre a célra, „Ha valamelyiknek credituma nem volna, az olyanért én állani és caveálni fogok". Igaz, hogy az 1828-as szerződésújítás megszünteti ezt a kedvezményt: ,,Az szükséges szénának megszerzésére az uraság részérül való jótállás és kezesség ezután végképpen megszűnik." A másik 1828-ban kelt módosítás pedig felemeli az irtásföldek árendáját: ettől fogva nem 1 1/2 p. mérő árpát és kukoricát, hanem 2 p. mérő árpát és 2 p. mérő szelelt kukoricát tartoznak adni. A terhek növelését jelentette az is, hogy a sárkányi vendégfogadó 1815-ös újjáépítésekor minden feles gazdának kötelességévé tették a négy ingyen fuvart Rév-Komáromba, ahonnan födélfákat, deszkákat és sindeleket kellett szállítaniuk. Végül előnytelen volt a jobbágyok részére a földesúrnak az a fenntartott joga, amelyet akkor támasztott, amikor a kaszálók feltörését megengedte a sárkányiaknak. A záradék így szól: ha az uraság a későbbiekben úgy rendelkezik, hogy ezeket az új földeket „inkább házhely után valókba teszi", ebben az esetben szabadságában álljon, hogy az urbariális „tabellában feltüntetett rétjeik fogyatkozását más, meszszebb fekvő és soványabb földekkel pótolja". Ha a gazdasági viszonyok jellemzése után a falu szellemi életéről akarunk képet festeni, palettánk még szegényesebbé, a róla készült kép még kietlenebbé válik. Az uradalom központját, Mórt legalább beragyogta a Lamberg-kastély barokk pompája és szellemi centrumként hatott kapucinus kolostora könyvtárával, patikájával és egyházias műveltségével. Sárkányban azonban csupán az ispán képviselte az uradalmat, aki robotra hajtotta a jobbágyokat. A meginduló szellemi élet első adata a betelepedés harmadik évéből való: Selesztei József tanító megjelenése a faluban/'

7 A vályogból épült, zsúppal fedett iskola 1771-ben épült, a község emeltette. Az oskolamesteri státuszt 1777-től kántortanítói állássá emelik, majd 1878-tól kezdve tartják fenn a 2. vagy osztálytanítói munkakört. A község műveltségi fokának lemérésére alkalmas az iskolát látogatók számának megismerése: 1770: 15 tanuló (tanítójuk: Némethy István), 1780: 9 fiú és 7 leány, 1841: 43 fiú és 48 leány.

48 A század végén (1796) a tanító feladatai: szolgálni az egyházat, tanítani a gyerekeket és harangozni. A püspöki látogatásról készült jegyzőkönyv szerint egyedül is képes eleget tenni kötelmeinek.

49 A tanító, Walter