Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Degré Alajos: Bakonykúti

150 Ft-ot tett volna ki (az ismétlőiskola ellátásáért külön kapott a községtől évi 100 Ft-ot). Fizetése még így sem érte volna el a megkívánt évi 300 Ft minimumot. A megyei közgyűlés azonban megsemmisítette a képviselő-testület e határozatát, mert a felekezeti tanítónak a község nem adhat fizetést. Erre 1897-ben a községi képviselő-testület évi 100 Ft segélyt szavazott meg az egyházközség számára a tanító fizetése és az iskolaépület karbantartása céljára, de a törvényhatóság közgyűlése ezt is csak egyszeri segélyként hagyta jóvá. 1899-től kezdve az évenkénti segély mégis rendszeressé vált.

95 Az iskola munkáját a plébános elnöklete alatt álló 7 tagú iskolaszék irányította, jegyzője a kántortanító volt. Az iskolaszékben ugyanazon régi családok tagjai foglaltak helyet, mint a képviselőtestületben.

96 Bár a lakosság túlnyomó többsége német volt, az iskolában a tanítás nyelve a XIX. század végén, nyilvánvalóan magyarosítási szándékkal magyar volt, csak 1924-ben, a minisztérium kezdeményezésére vezették be a részben német tanítási nyelvet.

97 A község a kiegyezés korában a sármelléki, 1873-ban a bodajki, utóbb 1950-ig a móri járáshoz tartozott.

98 VI. Az I. világháború négy éve mint minden falutól, Bakonykútitól is sok áldozatot kívánt. A falu lakossága ugyan az első világháború éveit is magába foglaló évtizedben — a lélekszám alakulásának általános tendenciájával szemben — néhány fővel emelkedett, mert a természetes szaporodás pozitív és egészséges volt, a háborúban elesettek száma pedig nem érte el a más — nyugodtabb — évtizedekben kivándorlók számát. A háborús termény- és állatrekvirálások a gazdasági életet súlyosan érintették ugyan, de élelmezési nehézségeik csak a törpebirtokos napszámosoknak voltak. A kisbirtokosok mindig meg tudtak menteni annyit az állami igénybevétel elől, amennyi saját családjuk élelmezésére kellett, a cselédek pedig megkapták konvenciójukat. Az 1918 októberi polgári demokratikus forradalmat a falu fegyelmezett nyugalommal fogadta. A közrend megvédésére polgárőrséget alakított, bár itt is akadt a forradalom továbbfejlesztéséért agitáló „lázító egyén", aki rámutatott, hogy a polgárőrség egy elavult társadalmi rend anyagi érdekeit védi, ezért a polgárőrség megtagadta az eskü letételét, utóbb ezt a testületet sikerült mégis megalakítani.

99 A Tanácsköztársaság megalakulása után csak 10 nappal, 1919. március 31-én, némileg elmaradva alakult meg a direktórium. Ez magyarázható volna azzal, hogy a község rosszul volt megközelíthető, vasútállomása is messze volt, de elgondolkoztató, hogy az isztiméri körjegyzőség valamenynyi községében ugyanazon a napon alakult meg a direktórium. Ebben tehát a körjegyző intézkedését kell látnunk. A direktórium tagjai: Mayer József, Litschauer József és Keller József.

100 Valamennyien a régi falubeli vezető családok tagjai. Az április 10-i általános választás már jobban meg volt szervezve. A választáson a község összlakosságának közel 1/3-a vett részt (Isztiméren, a körjegyzőség székhelyén csak 15%-a). Az ekkor meg-