Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Degré Alajos: Bakonykúti

választott direktórium már új, a község vezetésében eddig részt nem vett személyekből áll: Neubauer Mihály, Sellinger Frigyes és Mik (olykor Micknek, sőt Miteknek is írják) Pál.

101 Közülük Mik Pál a megyei intéző bizottságba is bekerült és részt vett az intéző bizottság utolsó (augusztus 3-i) ülésén is, melyen 36-an jelentek meg, de még Velinszky irányítását fogadták el, leszögezve, hogy a jelen időben legfontosabb a munkások összetartása.

102 Az ellenforradalom 1919 őszétől kezdve súlyosabb anyagi terheket rótt a falura. 1920 március elején 15 mázsa gabonát kellett beszolgáltatnia. Igaz, ez a mennyiség arányos volt azzal, amit más nagyobb faluknak kellett beszolgáltatniuk. Pl Csókakő 40, Nagylak 220 q-át adott.

103 Az ellenforradalom első évei után a falu gazdasági és politikai élete visszazökkent az I. világháború előtti állapotba. A község politikai élete a régi törvények alapján nagyjából ugyanúgy folyt tovább. A választójogot némileg kiszélesítették ugyan, de a politikai nyomás fokozódott. 1931-ben a termés messze alatta maradt a múlt századinak. Holdanként átlag 2,5 q búza és rozs, vagy 5 q tengeri termett,

104 ha hihetünk az összeírás pontosságának. Az alacsony terméseredmény tehát nem okozott olyan eladási nehézségeket, mint amik az ország egész mezőgazdaságát sújtották, de ez év őszén mind a 38 mezőgazdasági földmunkás élelmiszerrel ellátatlan volt.

105 Az úgyszólván teljesen német lakosságú faluban természetesen a német fasizmus előretörése után megindult a német fasiszta politikai szervezkedés. Mint Fejér megye többi sváb faluiban is, 1942 elején a faluban 3 Volksbund-tag volt, ami csak az összlakosság 2,6%-át jelentette, tehát a Volksbund-szervezkedés jelentéktelen. Persze a község lélekszámához képest ez a szám nem volt sokkal kevesebb, mint Mór 300 Volksbundtag ja.

106 VII. A II. világháború hadműveletei 1944. december 20-án értek Bakonykuti közelébe, amikor a Vörös Hadseregnek a Duna bal partjáról átkelt csapatai elérték Mórt. Ugyané napon a németek Várpalotáról Iszkaszentgyörgyön át megindított páncélos ellentámadása hosszabb küzdelem után december 28-án Mórnál megállította a szovjet csapatok támadását, és így Bakonykuti a német vonalak mögött maradt. Sőt, 1945. január 7—8-án az eredetileg a Duna mentén Bicske irányában indított német támadás délnek kanyarodott Moha és Székesfehérvár irányába, így a január végétől beálló egyhónapos viszonylagos nyugalom idején a falu mindvégig a németek kezén maradt, de mindössze 20—30 km-re a németek első vonala mögött. Ez azonban azt is jelentette, hogy a harcászati tartalék csapatösszevonások, az első vonalat élelemmel ellátó támpontok egyike Bakonykútira is támaszkodott, ahol így a lakosságnak nyugta nem volt, az élelmiszer-tartalékot és az állatállomány java részét felélték. A március 14-én meginduló új szovjet támadás egyik első célkitűzése a német kézre kerülő Székesfehérvár összeköttetésének elvágása volt, ezért a Velencei-tó és a 17* 259