Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Degré Alajos: Bakonykúti

A földesúr, akinek juhakla már a falu betelepítése előtt fennállott, a XIX. század első felében kezdett ide más gazdasági épületeket és cselédlakásokat is építeni. Az így keletkezett majort Kútipusztának nevezték, és ott 1910-ben 63 lélek élt (15 cseléd, 6 mezőgazdasági munkás és családjuk). A falu betelepítésétől kezdve a jobbágyok szántóföldi gazdálkodásból éltek, szántóföldjeiket eleinte a jobbágy telkeknek a telepítési szerződés értelmében való kiegészítése céljából irtásokkal, később új irtványokkal folyamatosan növelték. A szántóföldek mennyisége 1762-ben 125, 1768ban 224, 1828-ban 366, 1847-ben már 374 magyar hold. Lehet, hogy ez utóbbiba már beleszámították a földesúr majorsági szántóit is, mert a XIX. században a földesúr majorsági birtokán is megindult a földművelés. Először persze robotmunkával, de a jobbágyság eltörlése után cselédtartásra, bérmunkásokkal való dolgoztatásra kényszerültek. 1869-ben az urasági birtokon már 52 cseléd dolgozott. Az 1869-ben feltüntetett 892 kat. hold szántóból már nem több mint 570 kat. hold a paraszti — volt jobbágy — szántó, de még így is ez csak úgy állhatott elő, hogy a rétet is feltörték, és rét helyett a szántók egy részén takarmánynövényeket termeltek. 1869-ben tehát mintegy 320 kat. hold az urasági szántó. Ez nagyjából meg is felel annak, hogy 1911-ben az akkori földesúrnak 382 kat. hold szántója volt. A szántó területe ugyanis 1909-ben a községben már 1056 kat. hold volt. Nyilván az erdő egy részét is kiirtották és szántóföldi művelés alá fogták. 1869-ben még 878 kat. hold a legelő, 806 kat. hold az erdő, 39 kat. hold a szőlő és 15 kat. hold a kert. 1909-re a szántó mennyisége jelentékenyen nőtt, rétet csak 5 kat. holdat vettek fel. A legelő 815 kat. holdra csökkent (63 holdnyi csökkenés), a szőlő most 16 kat. hold, nyilván új telepítés a filoxéra pusztítása után, a kert csak 7 kat. hold (felére csökkent), az erdő viszont 182 kat. holdra apadt, ami az uradalomé.'"' A gazdálkodásban tehát az I. világháború előtt a szántóföldi művelés dominált. Természetesen 1945-ben az erdő kivételével a volt földesúri birtokot teljesen felosztották. A község állatállománya a következőképpen alakult:

70 Év Ló Ökör Tehén Növendékmarha Sertés Juh Kecske Baromfi 1762 52 18 18 35 46 43 — 1765 79 46 — — — — — 1774 54 44 49 11 18 1846 84 18 26 13 44 179 2750 1863 96 6 83 54 113 625 1869 101 155 304 1347 755 1895 73 92 60 139 404 1911 74 62 70 100 392 2139 1935 78 25 50 67 374 1942 49 97 153 700 1962 .— 12 32 24 239 1966 12 24 81 523 3813