Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Degré Alajos: Bakonykúti

már 15-en dolgoztak bányában, hatan iparban, hárman közlekedésben, kereskedésben stb. Legfeljebb ez utóbbi háromnak lehetett munkahelye a faluban. Mikor az ingázók munkahelyük közelében lakáshoz jutottak, elköltöztek a faluból. A lakosság változásának számadatai a következők:

73 Év Lélekszám Év Lélekszám Év Lélekszám 1774 409 1870 557 1930 346 1786 404 1880 526 1941 313 1830 523 1890 527 1949 369 1838 504 1900 396 1960 342 1850 554 1910 369 1970 256 1856 558 1920 372 A lakóházak száma nem csökkent a lélekszám apadásával arányosan. Ellenkezőleg 1870—1900-ig, mialatt a lélekszám 29,2%-kal csökkent, a lakóházak száma majdnem a kétszeresére nőtt. Ez a faluban megmaradó lakosság életszínvonalának emelkedésére mutat. 1900 óta, ha nagyon lassan is, fokozatosan csökken a lakóházak száma. Történnek ugyan új építkezések is, de jobbára csak a régi viskók helyébe építenek jobbakat, nagyobbakat. Erre szükség is van. 1869-ben az 59 lakóházból mindössze 12 épült kőből, vagy téglából (21,8%), 14 vegyesen (alkalmasint kő alapon vályogból — 25,4%), 32 pedig vert falból (60%). A folyamatos újjáépítést mutatja, hogy az 1970-ben álló 85 lakóházból 5 épült 1840 előtt (5,9%), 33 1850 és 1899 között (38,8%), 11 1900 és 1919 között (12,9%), 7 1920 és 1944 között (8,2%), 16 1945 és 1959 között (18,8%,), az országos építkezési kedv fellendülése óta, 1960 és 1969 között mindössze 13 (15,3%)). Jellemző az építkezési kedv csökkenésére, hogy mialatt az országban a legtöbb falu úgyszólván teljesen újjáépült, itt a házak nagyobb része 1919 előttről való. A falu sorvadásának az elköltözés mellett az építkezési kedv hanyatlása világos bizonyítéka. A házak száma a következőképpen alakult:

74 Év Ház Év Ház 1774 42 1870 59 1784 55 1900 99 1828 50 1920 99 1846 50 1930 85 1850 56 1941 96 1863 55 1960 81 1970 85