Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Degré Alajos: Bakonykúti

a faluból és csak 1 nő, valamint szolgálatvállalás céljából egy férfi költözött ide.

40 Az elköltözések száma is a földesúri majorsági gazdálkodás növekedésére, a megélhetési lehetőség nehézségeire utal. 10 évvel később, 1784—1786-ban a népesség száma változatlan, ami további elköltözésekre mutat. A telkes jobbágyok száma 32-re csökkent, a zsellérek száma maradt 11, a hazátlan zselléreké 6-ra csökkent. Továbbra is 2 mesterember dolgozott.

41 A falu fejlődése tehát stagnál. A telkes jobbágyok számának csökkenése alkalmasint összefügg az itt 1779-ben végrehajtott tagosítással, illetve mérnöki felméréssel. A lakosok egy része tiltakozott is földjének elvétele ellen, követelve, hogy legalább nyolcad telket másutt mérjenek ki részükre.

42 A házak száma ugyan 55-re emelkedett, de köztük egyetlen szilárd építésű a kocsma.

43 Szőlőt csak 1803-ban telepítettek a Bogár hegyen. A földesúr erre 40 hold erdőt és 6 évi szolgálatmentességet adott, de az irtás során kitermelt fát Palotára kellett beszállítsák, és a község bormérési joga ezentúl is csak karácsonyig gyakorolható. A szőlőtermés nyolcadrészét kellett a földesúrnak beszolgáltatni. A földesúr az engedéllyel egyidejűleg szőlőhegyi artikulusokat is adott ki. Ezek szerint a hegybírót, jegyzőt, 2 hegymestert és 2 esküdtet évente az úr jelöltjei közül választják és a földesúr tisztjei előtt tesznek esküt. A szőlőhegy gyepűit Szent György- és Szent Mihály-napján végigjárják, és az illetékes gazdával kijavíttatják. Szőlőeladás esetén a rokonok és szomszédok előzetesen megkínálandók, a szerződést a hegybírók és a földesúr tisztje előtt kell megkötni. Az uraság tudtán kívüli eladás semmis és 6 ft-tal büntetendő. Aki elhanyagolja a szőlő megművelését, azt a hegybíró és hegymester meginti, ha ez nem használ, jelentik a földesúrnak, aki elveheti a szőlőt. Szőlőpásztorokat a hegybíró és az esküdtek évente augusztus 10-e előtt fogadják meg. A szőlőbe tévedt marha által okozott kárt meg kell becsülni és az állat gazdájával megtéríttetni. Szándékos állatbehajtás büntetése 6 ft. A hegybíróvá választást 12 ft büntetés terhével el kell fogadni. A szüret csak az uraság engedélyével kezdhető meg. Szüret előtt szőlőt, mustot eladni tilos. Mustot csak az úri nyolcad Palotára beszállítása után lehet a szőlőből kivinni. Törkölyt csak a földesúr főzethet. A szőlőben végzendő munkák bérét minden ősszel és tavasszal a hegygyűlés határozza meg. Aki ennél többet fizet, 25 dénár bírsággal büntetendő. A hegybírák határozata, ítélete csak a földesúr jóváhagyása után hajtható végre. Ezenkívül persze az artikulusok rendelkeznek a lopás, verekedés, paráználkodás bírságolásáról is.

44 Az artikulusok szigorúak, a földesúr érdekeit messzemenően érvényesítik. Nem csoda, hogy 1828-ra csak 35 pozsonyi mérőre való (17,5 magyar hold) szőlőt telepítettek. A további szőlőtelepítés még hosszú évekig elhúzódott. 1828-ra a telkes jobbágyok száma maradt 46, de a zselléreké 21-re, a ház nélkülieké 13-ra nőtt. Az összes jobbágy telkek száma 5 egész 3/8. A falu lélekszáma tehát erőteljesen gyarapodott (1830-ban 523 lélek), az úrbéresek szántóföldjeinek mennyisége is 1786-hoz képest 63%-kal gyarapodott. Ez a 136 holdnyi gyarapodás nyilvánvalóan irtásföld. A rét összesen 180 kaszásnyi. Az iparosok azonban egyetlen kovácsra zsugorodtak.

45 Az 1838. évi összeírás 41 telkes jobbágyot, 47 zsellért, hazátlan zsellért, kertészt és 3 szolgát tartott számon.

46 Az elzselléresedés tehát fokozódott, de a földesúri aliódium cselédet még alig foglalkoztatott. A zsellérek