Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Degré Alajos: Bakonykúti
erdőirtásra tekintettel 6 évi adómentességet is kaptak. 24 Ez a telepítés sem valósult meg, legalábbis az 1768. évi úrbéri tabellában a felsorolt települők egyikének neve sem szerepelt, 25 III. 1759-ben azonban gr. Zichy János harmadik telepítési szerződést is kötött, ezúttal német nyelven, és — nyilván a tapasztalatokon okulva — a települők aláírásával. Eszerint Kútipusztán 28 jobbágyházat és 4 zsellérházat építenek fel. A jobbágy telkekhez tartozó földek egy részét a telepesek még ezután fogják kiirtani. Egy telekhez 20 pozsonyi mérőre való őszi és 20 pozsonyi mérőre való tavaszi vetés alá való földet ad (telkenként 20 magyar — 1300 öles — hold). Ezenkívül felépítenek 4 zsellérházat, amelyekhez 2 mérőre való őszi és 2 mérőre való tavaszi vetéshez szükséges földet és valamennyi települő megfelelő kertet kap. A még ezután irtandó rétből mindegyik jobbágyot 7 szekérre való szénát termő rész illeti. Több földet nem kell irtaniuk. Minden boglya után 17 krajcár boglyapénz illeti meg a földesurat. 3 évig mentesek minden úrbéri szolgálattól, addig a bormérés és mészárszék is szabad a falunak, a földesúr eljár a megyénél, hogy az adózástól mentesek legyenek. Az irtáskor kitermelt fából azonban mindegyik jobbágy 2 öl, zsellér fél öl fát ad és szállít Palotára a földesúrnak. Ez a faszolgáltatás 1762. január 1-től kezdve évi szolgálattá alakul át. Ezenkívül ugyanez időponttól kezdve minden jobbágy ad évi 1 ft 30 krajcár cenzust, 2 csirkét és 20 tojást, vagy helyette, ha a földesúr úgy kívánja, évi 6—6 krajcárt adnak. A jobbágy heti 1 igás-, vagy ha a földesúr azt kívánja, 2 kézi robotot szolgál és évi 40 facsemetét vág ki az erdőből. A zsellér cenzusa évi 30 krajcár, 1 csirke és 10 tojás, vagy ehelyett 3—3 krajcár. Ha a földesúr úgy kívánja, a fabeszolgáltatás helyett is 10 krajcárt adnak a zsellérek. Ők kéthetenként 1 napi kézi robotot és évi 20 facsemetét adnak. A helység közösen ad természetben évi 25 font zsírt, vagy ehelyett a földesúr kívánságára 5 forintot, továbbá 50 mérő őszi és 50 mérő tavaszi gabonát arat és szállít be az uraság földjéről. Az aratás idején a heti robot elmarad. Az urasági erdő kijelölt részében a falu lakosai ingyen makkoltatnak, de ha az erdő más részén kívánnak makkoltatni, ezért annyit fizetnek, mint az úr más jobbágyai. Terményeikből, ideértve a kukoricát, káposztát és répát is, valamint a bárányokból, kecskegidákból és méhkasokból tizedet adnak. Akinek nincs 10 növendék állata, minden növendék állat után 6 krajcárt, minden méhkas után 10 krajcárt ad. A bormérés joga a szabad évek eltelte után október 1-től december 31-ig a községé, a mészárszék egész évben az övé, de ezért karácsonykor és húsvétkor 1—1 szopós borjút adnak az uraságnak. Legeltetniök bárhol szabad, kivéve az uraság által tilosban tartott sarj erdőben, mindaddig, amíg az állat már nem éri el a fiatal fa tetejét. A gyermekek és közeli rokonok hátrahagyása nélkül elhaló jobbágyok és zsellérek vagyona a földesúrra száll, de ennek egyhuszada a községet illeti. Új telepest a földesúr előzetes tudta nélkül nem fogadhatnak be,
