Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alsószentiván

támogatták a Szabadelvű Pártot. A vármegyei hatóság 1899-ben kénytelen megállapítani, hogy a községben kormánypárti nincs, hiszen a vezető erő a Függetlenségi Párt mellett állott, így a többi választásra jogosult (22 fő) is őket követte.

78 Egyébként a 19. század második felében az alsószentiváni nagybirto- , kosok körében nagyfokú nivellálódás ment végbe. Ez egyébként jellemző a tőkés fejlődésbe bekapcsolódó nagybirtokra: 1828-ban csupán két birtokos nemesi család volt Alsószentivánban: a Modrovich és a Koller család. A Modrovich családban két fiúgyermek volt: apjuk Ignác, de Ignác az idősebb fiú is, és Elek, aki az összeírás alkalmával megyei tisztséget (táblabíró) viselt. Koller Pálnak 1828-ban négy fiúgyermeke volt: Antal, Pál, József és Ignác,

79 ezek közül 1848-ban, majd az 1860—1861. évi alkotmányos küzdelmekben Ignác vett részt. A többi Koller fiú pedig gazdálkodott a szentiváni pusztában. 1888-ban Koller Pált a képviselő-testület a község bírajává választotta.

80 Tíz évvel korábban a jegyzői állást egy másik nagybirtokos, Paczona Gyula kapta meg. így lényegében a község vezetése a gyakorlatban is a nagybirtokosok kezében volt. Nemcsak a háttérből irányították a községi ügyeket, hanem a nagybirtok érdekeinek védelmét első kézből végezhették el. Paczona Gyula 500 holdas birtokon gazdálkodott. Korábban (1864-ben) községi bírói tisztséget már viselt, amikor még csak pusztaközség jogállása volt Alsószentivánnak. 1879 nyarán Paczona Gyula elvállalta a községi jegyzői állást, melyet másfél évig viselt. Későbbi állítása szerint a jegyzői tisztség elvállalására nagybirtokos társai kérték fel. Az volt a célja, hogy Alsószentiván pusztaközséget modern községgé fejlessze. Alsószentivánnak ugyanis az önálló községi életvitelhez semmiféle feltétele nem volt. Hihányzott a községi vagyon, ami az oktatás, az egészségügy, a gazdálkodás és a vezetés kialakítását akadályozta. Paczona Gyula jegyzősége alatt 1880-ban 6 kat. hold földet vásároltak, majd jegyzői lakot, tanítói lakást építettek, illetve a Szluha Antaltól 1879. március 2-án 2100 forintért vásárolt házat községházának és iskolának alakították át.

81 Paczona Gyula vagyonát 1885-ben elárverezték, 1888-ban a jakabszállási uradalomban ő a gazdatiszt. Paczona Gyula szerint a pusztát ő emelte fel az alsósármelléki járás egyik szép községévé. Ebben az időben a közigazgatás egyben a politikai élet fóruma is. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a község vezető testületében kik foglalnak helyet. 1870. után a község testületi irányítását a képviselő-testület látta el, amely a maga kebeléből megválasztotta az elöljáróságot. A testületet a községi bíró irányítja. Bírónak a nagybirtok képviselői gyakran maguk közül jelöltek személyt, de tudunk arról is, hogy kisbirtokost választottak meg községi bíróvá. Sokáig viselte például ezt a tisztséget Blázer Ferenc, aki öreg korára teljesen vagyontalan lett és Nagy Sándor földbirtokos segélyezte.

82 Az 1888. évi elöljáróságban a helyettes bíró Biber József, a községi pénztárnok Huszár János, közgyám Madarasi Gergely, az elöljárók pedig Balázs György, Biber Mihály, Lénárd Mihály és Biber János lettek.

83 1875 előtt a község közigazgatási ügyeit Alapon intézték, mivel a községek közösen tartották fenn az adminisztratív teendőket végző körjegyzőt. A későbbiekben az alsószentiváni elöljáróságnak több ízben kellett hangsúlyoznia, hogy az alapiakkal csakis az adminisztráció volt közös, ami nem érintette Alsószentiván önkormányzatát.

84 A község szervezési szabályrendeletét 1888. június 16-án alkották meg. Eszerint a község hatósága (a képviselő-testület és az