Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alsószentiván

2 gőzcséplő és 10 lóerejű cséplőgép volt az alsószentiváni gazdaságokban. A vasekékből minden 56 holdra egy, viszont a fogasokból már csak 245 holdanként, a hengerekből pedig minden 326 holdra jutott egy. Minden vetőgépre (1860-ban) legalább 500 hold szántóföld jutott az olyan területekből, melyet kenyérgabonával vetettek el. Ehhez nem számítottuk az ugar és a tavaszi takarmányföldeket, kapásnövényeket, amelyek ugyancsak jelentős nagyságot foglaltak el. (í860-ban ez a terület például 1223 hold volt.) Az őszi gabonavetést teljes egészében — a kevés vetőgéppel — lehetetlen volt a földbe szakszerűen elmunkálni, így továbbra is a kézi szóróvetést alkalmazták.

70 A lakosság magyar nemzetiségű. 1850-ben ugyan feltüntet az összeírás 25 német ajkút, de ez az akkori nagyfokú germanizálási törekvések eredményeként adminisztratív intézkedésre kerülhetett a nyilvántartásba. A falu agrárstruktúrájára jellemző a birtoktalan családok nagy száma. 1850-ben 22 birtokkal rendelkező család mellett teljesen vagyontalan volt 106 család, akik közül 88 a gazdasági cseléd. Ezek a nagybirtokon dolgoztak, de a családtagok körében napszámosok, éves szolgák nagyobb száma volt található. 20 év múlva a gazdasági cselédek száma csökkent. Akkor 50 családot találunk ezekből Alsószentivánban. A nagyobb uradalmak és gazdaságok élén gazdatisztek állottak, akik a gazdálkodást irányították. 1860-ban négy gazdatiszti család élt Alsószentivánban, de ugyancsak itt talált munkát 3 kovács, 1 kereskedő, 7 kocsmáros és 1 molnár is.

71 A vallási megoszlás a római katolikusoknak kedvezett. 1869-ben a lakosság 79%-a katolikus, s majdnem 21%-a református. Az izraeliták száma 17 fő. Ez néhány család csak, de a falusi kereskedelem jen döntő volt a szerepük.

72 A katolikusok 1745-től a vajtai, az izraeliták a sárborgádi, a reformátusok pedig a cecei anyaegyházhoz tartoztak. Katolikus temploma a Fájdalmas Szűz tiszteletére volt szentelve.

73 A katolikusok pasztorálását 1888-tól Alsóalapról végezték.

74 1870-ben 703 lakos élt a községben, ahol 1 egyházi és 41 magánépület volt. A házakban 143 szoba, 63 konyha, 5 előszoba, 11 kamra, 10 pince, 37 istálló és 3 akol volt. Ugyanekkor még 6 putrilakást is láttak az összeírok Alsószentivánban.

75 Az abszolutista kormányzati rendszer bukása után létrejött (1860. december) vármegyei autonómiát irányító testületbe az 1848. évi törvények alapján bekerültek helyi képviselők is. Alsószentivánt a közbirtokosok közül Modrovich Elek, Németh Pál, Németh Lajos, Koller Ignác, Nagy Sándor, Hattyufy Kristóf, Dőry Frigyes és Posztochky József képviselték.

70 1848-ban csak Koller Ignác és Németh Pál vett részt a vármegye életének intézésében. A falu élén a községbíró állott. Az adminisztratív teendőket a községi jegyző végezte, aki a kapcsolatot a sármelléki járás szolgabírájával tartotta. (Itt említjük meg, hogy Alsószentiván 1850— 1860 között az abszolutista kormányzat által létrehozott hercegfalvi járásba tartozott, amely azonban a kormányzati rendszer bukásával egyidőben, 1860-ban meg is szűnt.) A közigazgatás a községben a vagyonos réteg kezében volt. A társadalmi elithez a nagybirtokosok tartoztak. Alsószentivánról virilista jogon (1884-ben) hat nagybirtokos: Modrovich Elek, Nagy Sándor, Szluha István, Koller Ignác, Paczona Gyula és Zalay István tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának. Ök a községben a legtöbb adót fizetők is.

77 A nagybirtokosok a 19. század utolsó évtizedében már nem