Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Alcsútdoboz

t Hatvan 1748-ban Bicske fíliája, csak egy juhász élt itt. A XVIII. sz. második felében a pálosok 110 ft-ért bérbeadták; az árendás nagyszámú birkát tartott, területén birkásház állott. Az alcsútiak dézsmafizetés ellenében a szántók egy részét megkapták. 1785-ben az akkor a sármelléki járáshoz tartozó pusztán 2 házat, 3 családot, 49 lakost (ebből 15 zsellért) írtak össze. 1786-ban 1045 holdból állott. A szántókat 3 nyomásban művelték. 277 hold szántót az alcsútiak béreltek, a többit az uradalom használta. 600 birkából 305 ft, az egész uradalomból 1084 ft volt a bevétel.' 1816-ban a pusztán az uradalmi juhászaton kívül 659 hold szántó, 47 hold rét, 371 hold legelő és 9 hold puszta, összesen 1086 hold volt. Ekkor a Habsburgok bérelték. A szántó jelentős részét az alcsútiak és acsaiak használták cenzus ellenében. Az uradalom 68 holdat művelt. 1838-ban 70 lakost írtak össze. Az 1840-es években gabonát, kukoricát termeltek, a legelő 140 hold volt. 1848-ban az újoncozó küldöttséget vasvillával fogadták, az összeírást nem lehetett végrehajtani. A pusztán ekkor 47-en laktak.

2 A felszabadulás után 1946 tavaszán megalakult a Kommunista Párt szervezete. November 19-én 47 újgazda 41 holddal szövetkezetet alakított. 1947-ben a községi iskolában államsegélyes tanítói állást szerveztek.

3 Jegyzetek 1 OL E 153. Acta paulinorum. Fasc. 51. fol. 14—15., 18—19., 62.; C 99. Helytartótanács. Jelzetes könyvek. V. A. 18. k. p. 953—956; VPL Can. vis. 3. k. fol. 204.1748.; FmL II. József-kori népességösszeírás 1784—1787.; Móra Magda FMTÉ 5. 1971. 312. 2 OL E 156. Urbaria et conscriptiones. Fasc. 181/9. 1816. máj. 16. FmL Nem nemesek összeírása 1838.; Bizottmányi jkv. 1848. szept. 6. 2483—1848.; Török 1841. 30.; Fényes Elek 1851. II. 95. 3 FmL Tanker. Főig. iratai. 1947. szept. 1. Népiskolák fejlesztése.; Strasszer FMTÉ 7. 1973. 167.; Élő—Farkas 287—288. Vértesszentgyörgy Vértet 1421-ben említik először (possessio Weerth), amikor Kajmachy Margit és György az örökségen megosztoztak. Elnevezése a vért (pajzs) főnévből származik. 1440-ben pusztának (praedium) mondják, amikor Vitány várának tartozékaként II. Ulászló Rozgonyi Istvánnak és fiának, Jánosnak adományozta. 1460-ban szintén pusztának említik. Rupp Jakab szerint a zsámbéki premontrei prépostság birtoka, amelyet Mátyás király a pálosoknak adományozott.

1 1641-ben a bicskeiek árendát fizettek az elefánti konventnek a pusztáért. 1654-ben a tatai vár tiszttartója tanúsította, hogy a puszta a pálosoké, a beszedett adót is azoknak adta át. 1660-ban a vértiek magyar föl-