Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Alcsútdoboz

desuruktól, a pápai pálosoktól kértek védelmet a bicskeiek zaklatásai ellen. Török földesuruk — a budai aga — táborba vonult, ezért fordultak a magyar földesurukhoz. 1665-ben a pápai pálos vicarius Bicske falunak adta bérbe 20 tallérért.

2 A török alóli felszabadulás után a földesúr a pesti pálos kolostor lett. 1693-ban a pesti prior 35 német ft-ért bérbe adta a bicskei Szabó Gergelynek és Horváth Pálnak. A szántóföldek után dézsmát fizettek, az épített malmok minden kereke után 1 aranyat. 1706-ig Kurtz Ignác János budai kamarai adminisztrátor bérelte a pusztát, őt ismét Bicske falu követte a bérletben évi 40 ft-ért és 200 fej káposztáért. 1715—1730 között Szabó Mózes bérelte a pusztát 150 rajnai ft-ért.

:! A bérletre Etyek, Bicske, Vál és Gyúró lakosai is igényt tartottak. Szabó Mózes 1726-ban eltiltotta ez utóbbi két falu lakóit a puszta használatától. 1739—1757 között a bicskei lakosok kapták meg bérbe, évi 600 ft-ért. A bicskeiek egy alkalmas személyt jelöltek ki, aki állandóan a pusztán tartózkodott. Vérten ekkor már több malom működött. Az alsómalom molnára 1741-ben arra kérte a pálosokat, hogy elégedjenek meg a korábban is kerekenként adott 1 arannyal, vagy a haszon harmadrészével. 1745-ben az egyházi összeírok megjegyezték, hogy a pusztát csupa molnár és pásztor lakta.'

1 1750-ban a bicskei bíró panaszt emelt a vérti középső malom két tulajdonosa ellen, akik a malom javításában nem akartak részt venni. Végül a javításokat a bíró költségére végezték el. 1754-ben a puszta bérleti díja 1200 ft, a bérlők az erdőben kerülőt tartottak. A malmokra a malmos gazdák ügyeltek, a tavak használatát a pálosok maguknak tartották fenn. 1757—1760 között Jálics Kristóf budai mészáros az új bérlő. Öt követte Szulovszky András és Kabay István etyeki mészáros. A kénzai malom vámját is megkapták, a másik három malomé és a halastavaké a rendé maradt.

5 A Kénza-malom bérlője évi 10 ft-ot fizetett, köteles volt a malmot kőből felépíteni, zsindellyel befedetni, padlásán magtárat létesíteni. A malom gátját és zúgóját úgy kellett megépítenie, hogy a rétekben kárt ne tegyen. Az uraság a bérlő állatai számára legelőt jelölt ki. 1766-ban Kabay István a pusztáért évi 2000 ft bérleti díjat fizetett. A nádlás, halászat, mészégetés, erdők a pálosokat illették, a malmok is nekik fizették az árendát. A kocsmáitatást a bérlő megkapta. Ebben az időben az alcsútiak többször folyamodtak a vérti erdőben való tavaszi és nyári legeltetésért.

6 Az 1768. évi úrbérrendezés során az alcsútiak előadták, hogy esős időben, tavasszal—ősszel a vérti malmokba jártak. 1775-től évi 1600 ft-ért ismét a bicskeiek bérelték Vért pusztát. Nem kapták meg a vadászat, halászat, nádvágás, kenderáztatás és faizás jogát. Nem itathatták a marháikat a göböl kutakon és nem legeltethettek a göböljárason, juhokat sem hajthattak oda. Az alcsútiak által levágott nádat a bicskei bérlők nem hordhatták el. Az uraság a tavaszi és őszi tarlón marháit a bicskeiekkel együtt legeltette. Ha valakit a földesúr tisztjei tilosban tapasztaltak, köteles volt vonakodás nélkül elégtételt adni.

7 1784-ben Vértesszentgyörgyön 8 házban (8 család) 35-en laktak. Ebből nő 19, zsellér 6, mesterember 2. 1786-ban, a pálos rend feloszlatásakor, a puszta 7107 holdból (3089 hold szántó, 212 hold nádas és halastó, 77 hold malom- és erdészháztelek) állott. A bicskeiek mellett Etyek község évi