Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Alcsútdoboz

Az 1828. évi országos összeíráskor Alcsúton 113 házban 288 adózót, 58 jobbágyot, 59 házas és 15 hazátlan zsellért, 11 szolgát találtak.

59 Egy családfőre 0,587 hold jutott. Szőlője volt 42 házas és 1 hazátlan zsellérnek.

60 A legeltetési jog 1328-tól kezdve a község kizárólagos joga. Az elkülönítés során jobbágy telkenként 7 holdat, 40 jobbágy telekre számolva összesen 280 holdat adtak ki.

61 1838-ban 794 nem nemest írtak össze a faluban. Ebből paraszt 51, zsellér 79, szolga 25, nő 419. 1846—1847-ben 113 ház volt.

62 Egyre súlyosbodó teherként nehezedett a lakosokra a vármegyében állomásozó katonaság eltartása. Előfordult, hogy az alcsútiak lovaikat eladták, hogy ezáltal megszabaduljanak a katonai szolgáltatás (előfogat) alól. Külön gondot jelentett, hogy a faluban lakó armalista nemesek a katonatartásból semmit sem vállaltak. Az alcsúti jobbágyok arra hivatkoztak, hogy az armalisták személyük után ugyan adómentesek, jobbágytelkük után azonban adózni és a katonatartásban részt venni tartoznak. Fejér vármegye utasította a szolgabírót, hogy eszerint járjon el. 1808-ban viszont az armalisták tettek panaszt a község ellen. Előadták, hogy bár ők a megye rendeletére terménnyel járultak a katonatartáshoz, mégis forspontra, útjavításra, katonai ágyi ruhák kiadására és beszállásolásra kényszerítették őket. A megyei kisgyűlés határozata szerint a jobbágyhelyeken lakó armalista nemesek csak az állomásozó katonaságnak kötelesek terményeket adni, más szolgáltatás, még a beszolgáltatott természetbeniek elszállítása is, törvénytelen.

63 Már az eddigiek során is többször esett szó a mezőgazdaságról, amelyet most közelebbről is megvizsgálunk. Az első adat 1702-ből való, amikor 138 mérő búzát, 40 mérő zabot, 10,5 mérő kölest vetettek, 104 kocsi szénát kaszáltak. Már ekkor feltűnik a szőlőművelés is (6116 négyszögöl).

64 A század második felében a majorsági vetés 100 p. mérő volt. 1777ben a majorsági termés: 80 mérő búza, 248 mérő kétszeres, 126 mérő árpa, 210 mérő zab. Dézsmából a bevétel: 200 mérő kétszeres, 194 mérő rozs, 68 mérő árpa és 171 mérő zab. A földet három nyomásban művelték.

65 1786-ban, a pálos rend feloszlatásakor és a birtok átadásakor nyolcadból bejött 43 mérő búza, 114 mérő kétszeres, 100 mérő rozs, 50 mérő árpa, 279 mérő zab, 60 mérő kukorica, 900 fej káposzta és 200 font kender. A majorsági szántó 112, a rét 74 hold.

66 1816-ban az úrbéres területből belsőség 79, káposztás- és kenderföld 47, kukoricaföld 73, szántó 1068, rét 322, legelő 463 hold. A majorsági földből belsőség 12, káposztás- és kenderföld 15, kukoricaföld 12, szántó 395, kaszáló 154, legelő 41, erdő 425 és puszta föld 75 hold. Kilencedbevétel: 125 mérő búza, 150 mérő kétszeres, 29 mérő rozs, 109 mérő zab.

67 Az 1828. évi összeírás 586 hold szántót és 447 hold rétet tüntet fel.

68 Alcsút a megye szőlőövezetében feküdvén, már a XVIII. század elején találkozunk a szőlőművelésre vonatkozó adatokkal; 1702-ben 6116 négyszögöl szőlőről szólnak a források. Az összeírások rendszeresen közlik a szőlőtulajdonosok nevét és termését. 1777-ben pl. 92 szőlőtulajdonost írtak össze, összes termésük: 1754 urna, 1780—1785-ben két szőlőhegy ismeretes: a Cserhegy és az öregbegy. 1786-ban az uradalomnak 223 cseber bevétele volt a bornyolcadból. A kocsmáitatás, mint azt már fentebb láttuk, számottevő bevételt hozott az uradalomnak.

69 Erre utal pl., hogy az 1816. évi összeírásban fontos helyen szerepel az uradalmi vendég-