Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Kállay István: Aba
ellen, aki — többedmagával — a fehérvári keresztesek Barch nevű birtokára tört. 39 1499. január 25-re Abai Aran Ambrust a nádor elé idézték. 40 Az Arany családról még annyit tudunk, hogy 1525-ben bizonyíttatta Fejér megyével nemességét. 41 1543 után Aba is török megszállás alá került, bár a hódoltság nem volt teljes, a magyar földesurak végig megtartották birtokukat. A falu 1626-ban Komárom/ 12 1647-től Veszprém megyéhez tartozott, 43 nyilvánvalóan a hódoltsági viszonyokhoz igazodva. 1551-ben és 1559-ben Chezneky Mihály és Baronyay Balázs birtokolta — Lánggal és Kálózzál együtt — Abát. 44 1567-ben és 1574-ben Thuri Benedeket említik a források, mint aki királyi adományként kapta a falut. 45 1585-ben viszont már arról olvashatunk, hogy Istvánffy István halálával a falu (Soponyával együtt) a királyra szállt. 46 1629-ben találkozunk újra az Arany családdal, mely valószínűen 1498-tól kezdve részbirtokosként megtartotta helyét a faluban. 1629-ben özvegy Arany Ambrusné, született Anda Piroska kérelmet intézett Veszprém megyéhez. Előadta, hogy a Fehérvár környéki falvak mindig Veszprémnek teljesítették a közmunkát és oda fizették a dikát is. Komárom megye szolgabírája azonban az egyik abai jobbágyot megfogatta és tömlöcbe vetette, mert az nem akart 25 darab öreg palánk fát Komáromba fuvarozni. A szolgabíró csak 10 ft lefizetése után akarta szabadon engedni. Arany Ambrusné szerint nem lehetett kötelezni az abai jobbágyokat, hogy kétfelé is szolgáljanak. „Veszprém megyének örömest megteszik, amit kíván, de ne erőltessék őket Komáromhoz. Ne engedje Veszprém megye, hogy az abaiakat elszakítsák a vármegyétől" — írta. A kérelem eredményeképp Veszprém megye átiratban kérte Komárom megyét, hogy az abai jobbágyot bocsássa szabadon. 47 1672-ben új család tűnt fel Abán: a Fördős. Ebben az évben kapott ugyanis nemességet két sárkeresztúri jobbágy: Fördős Péter és Mihály. A nemesség kihirdetése ellen a földesúr, Szakonyi János fehérvári prépost tiltakozott. 48 1676-ban Arany János abai részbirtokos 415 tallért vett kölcsön Fördős Pétertől és Mihálytól azzal a feltétellel, hogy azt a következő év első napján visszafizeti. Ha ezt elmulasztaná. Fördős Péter és Mihály Arany János abai és kaj tori pusztai részét elfoglalhatta és mindaddig használhatta, amíg a kölcsönt meg nem fizette. 49 Ugyanebben az időben bukkan fel — mint részbirtokos — Arany Anna férje, Hende Pál. 50 1678-ban Cseri Gergely vázsonyi lakos Abán levő jobbágytelkét, melyen ház is volt, minden hozzátartozóval együtt Horváth Miklósnak és feleségének, Sándor Zsuzsannának 50 magyar forintért 10 évre átengedte. Megengedte, hogy Horváth a telekre jobbágyot telepítsen. 51 1680-ban Fördős Péter 60 éves győri hadnagy a győri káptalan előtt azt vallotta, hogy öccsével, Mihállyal együtt birtokolják a Fejér megyei Daja és Petele pusztákat. Abai Arany Jánosnak 400 tallért adtak Kajtor pusztára és abai részjószágaira. A Fördős testvérek marhakereskedésből származó nagy vagyonát mutatja, hogy 6800 forintért zálogba vették gróf Eszterházy Ferenctől Ászárt, Igmándot és Szendét. Állandó üzleti kapcsolatban állottak az alföldi tőzsérekkel. 52 1683-ban Veszprém megye főszolgabírája és esküdtje — Fördős Mihály és Péter kérésére — figyelmeztette Arany Jánost, hogy 588 tallér adósságát fizesse meg. A megintés után Arany abai
