Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Aba

és kaj tori részjószágait a Fördős testvéreknek engedte át. A megállapodás szerint az abai jobbágyok hátralékos adói még Arany Jánost illették.

53 A török korból az első összeírásunk 1559-ből származik.

54 Eszerint a faluban több nemes lakott, 16 egész telek és négy zsellér volt. A falu a tized helyett 16 mérő búzát adott, cenzusként Szent György- és Mártonnapján két-két forintot fizetett. 1564-ben hat porta, három zsellér és négy új épület volt.

55 A falu a 15 éves háború idején elpusztult, a XVII. század elején települt újra.

5(i 1623-ban már arról olvashatunk, hogy több nemes lakja, de mindössze egy portát tüntet fel az összeírás.

57 1 6 2 6-ban a falu még mindig adómentes, az újratelepülés miatt.

58 Az 1639. évi összeírás az Arany családot és 2 i

/-2 portát tüntet fel.

59 1667-ben az abaiak a csákberényi pusztát használták.

1

'

0 1678-ban öt abai jobbágy egyöntetűen vallotta, hogy Szabó András volt isztiméri lakost 500 tallérért az abaiak váltották ki Hadsi basa fogságából. Szabó örökös jobbágyságra adta magát Arany Jánosnak és Hadsi basának.

01 A török időkben az abaiak kétfelé — magyar és török földesúrnak — adóztak. A magyar földesúrnak évente 5 ft 74 dénár cenzust, 5 V2 P

m

t zsírt, 11 egész sajtot és 33 mérő kenyérgabonát. A török földesúrnak 11 ft 50 d cenzust, 12 szekér szénát, 12 szekér tűzifát, 6 pint zsírt és termény tizedet. Ezen felül ingyenmunkával és 12 ft 10 d fejadóval tartoztak a ,,török császárnak".

62 A török időkben a petelei határnál levő Patkánszeghszigetet az abaiak kaszálták,

63 illetve a petelei török földesúrtól bérelték. Sárosd puszta és Aba között a török időkben nem volt határ, mivel mindkettőt ugyanaz a földesúr birtokolta.

64 Az 1680-as években Kasdi nevű kálvinista prédikátor működött a faluban.

65 A felszabadító háborúk alatt a falu Sárvízbe menekült; mintegy hat-hét évig elhagyott volt.

66 Aba a török alóli felszabadítást követő hét-tíz évben — magyar lakosokkal — újratelepült. 1711-ben a felső-, 1773-ban a sármelléki járáshoz tartozott. 1688—1848 között a helységnévtárak a faluk között említik. Ezt olvashatjuk az 1773. évi Lexicon Locorum-ban,

67 Chrusius 1804. évi topográfiai lexikonában,

68 Lipszky 1808. évi repertóriumában

69 és Ludovicus Nagy 1828. évi Notitiájában.

70 A postalexikon adatai szerint Abán lovakat lehetett cserélni, a faluban a „Régi malomhoz" vendégfogadó működött.

71 Az abai közbirtokosok között továbbra is a Fördősök túlsúlyra jutásának lehetünk tanúi. Fördős Mihály lányát, Katalint, az ősrégi családból származó eörményesi Fiáth János vette el.

72 Így a Fiáth család a Fördősökön keresztül birtokos lett. Fiáth János előbb Győr város jegyzője, majd Győr és Komárom vármegyék alispánja, erdélyi kancelláriai titkár és tanácsos, végül helytartótanácsi tanácsos volt.

73 1689-ben Simon János veszprémi és Szenczi Lőrinc pápai lakos 200 forintot vett kölcsön Fördős Mihály tói, abai részjószágára, azzal a feltétellel, hogy ,,ha Abát tavasszal jobbágyok megszállják", a letelepülő jobbágyok adója és minden szolgáltatása Fördőst illeti. A megállapodással tovább nőtt a Fördős család részesedése.

74 Az 1696. évi összeírás egyedül a Fördősöket tünteti fel birtokosként.

75 Az egykorú tanúkihallgatásokból azonban az tűnik ki, hogy Fiáth János és Fördős Mihály közösen birtokolták. Ezt támasztja alá a győri káptalan 1699. évi jelentése is, mi szerint a nádor parancsára és