Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Alcsútdoboz

ahol IV. Béla király 1264-ben premontrei kolostort alapított, amelyet Mátyás király 1480-ban pálos perjelséggé alakíttatott át a pápával.

6 Mohács előtt Alcsúton nemes telkeken világi birtokosok laktak, vagy másutt lakó birtokosoknak (pl. a fehérvári kereszteseknek) volt részbirtokuk. 1377-ből való Garai Miklós nádor parancsa, amelyben a keresztesek birtokának határbejárására kijelölt királyi emberek között Chuth fia János, 1381-ben Chuth fia András tűnik fel.

7 1399-ben Alcsucsi Márk fia Mihály Fejér vármegye közgyűlése előtt perelte Mihályfia Jakab esztergomi városbírót, aki alcsúti birtokát erőszakkal elfoglalta.

8 A csuti nemesek ezt követően is gyakran szerepeltek a kijelölt királyi emberek között. Így 1401-ben Stephanus de Alchwd, 1411-ben Chuti Miklós fia Pál, 1414-ben Chwthi János fia Bereck, 1440-ben Chwthi Bertalan, 1478-ban Adrianus de Alchuth.

9 1478—1498 között Chwthi László képviselte Rozgonyi János özvegyét, Dorottyát a fehérvári keresztes konvent elleni hatalmaskodási, birtokelfoglalási perekben.

10 Ugyanebben a perben szerepelt Alsóchwthi Fekete Balázs birtokos.

11 1509-ben birtokosok: Marczalthői Miklós és Amadé István, jobbágyaik Dyenes Albert és Szentgyörgyi János.

12 A török előtti időkből (1542) való Alcsút panasza a királyi hadsereg és a hajdúk ellen.

13 A török hódoltság ideje alatt nem tudjuk kimutatni, hogy mi módon vesznek, örökölnek, kapnak, birtokolnak a családok, de állandóan nemesek laktak itt. 1562-ben a török defterek 10 adófizetőt (Turi Gergel, Csuti Pétör, Csuti Antal, Antal Borbás, Fekető Péter, Dombos János, Hegedűs Miklós, Bárdi György, Vas Péter, Vasvári Balázs) tartanak nyilván. 1580— 1581-ben 15 porta volt lakott.

14 1589-ben az alcsúti nemesek panaszt tettek, amiért Paksi György tatai várkapitány őket nemesi joguk semmibevételével paraszti szolgálatra kényszerítette. Nemesi jogaikról Rudolf királytól is kaptak védlevelet. A helység ekkor Pilis megyéhez tartozott.

15 1591—1606, a 15 éves háború alatt a vidék elnéptelenedett, Székesfehérvár visszavételekor (1601) elpusztult. 1627—1628-ban a török defter nem tüntet fel több házat (15), mint az 1581. évi.

16 A török megtűrte a protestáns vallásgyakorlatot: 1629—1652-ből ismerjük három református prédikátor nevét (Herczeg Szőlősi Gáspár, Köveskúti György és Budai István).

17 Az 1648. évi Komárom megye által készített adóösszeírásokban Alcsút vitán felül kuriális nemesi faluként szerepelt, adót nem fizetett. A lakosság a Bicskéhez tartozó Sár és Czakan pusztákat is használta.

18 A nemesek egy-két portányi birtokukon gazdálkodtak, cselédeik, juhászaik, kocsisaik voltak. Csak bizonyos számú telket műveltek, a határ nagyobb részét legelőnek használták.

19 Mindez nem ellenkezik azzal, hogy Szülejmán budai olajbég 1665-ben Csuth örökös urának nevezte magát.

20 1663-ban jelentkezett birtokigényével az 1638-ban alapított pápai pálos kolostor. Komárom megye figyelmeztette a pálosokat, hogy a csutiak régtől fogva nemesek, a megye megvédi őket. Ezzel kezdődött a csaknem 100 évig tartó harc Alcsút birtokáért. 1665-ben a pápaiak 137 marhát hajtottak el az alcsúti gulyából. Komárom megye ekkor megvédte az alcsútiakat nemesi mivoltukban.

21 Alcsútot a felszabadító háborúk során elhamvasztották. A Pfeffershoven budai várparancsnoktól kapott védlevél ellenére — amely megtiltotta a