Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alap

nyál mutatja.

207 Az MSZMP szervezése 1956 végén kezdődött. A párt községi intéző bizottságának elnökeként Idei János ez időtől fogva tevékenykedett. A taglétszám gyarapodása a termelőszövetkezeti mozgalom sikereivel egy időben ment végbe, s a községi alapszervezet jó része is a tsztagokból tevődött össze. A párt politikai munkája ezért is erősen termelőszövetkezet-centrikus volt, ami azt jelentette, hogy a községi ügyekre kevesebb idő és energia jutott. Igaz, hogy nem volt nagy létszámú az alapszervezet. (1969 őszén 47 tagú.) Ezt még ez év őszén három alapszervezetre osztották. Ezután termelőszövetkezeti, majd a községi és egy pedagógusokból álló pártalapszervezet működött. A három alapszervezetet községi csúcsvezetőség irányította, melynek titkára Bauer Mihály volt.

208 Alapon a kisbirtokosok 1960. február 6-án mondták ki csatlakozásukat a Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezethez. Ezzel a tsz tagjainak száma 760 fő lett és ettől fogva 8200 kat. holdon gazdálkodtak. A hirtelen felduzzadt tagságot a vezetőség nem tudta intenzíven foglalkoztatni. Hiányoztak azok a feltételek is, melyek a korszerű gazdálkodáshoz szükségesek lettek volna. Például az igáslovak egy részét nem alkalmazták a gazdaságban, hanem legeltették. Ezek lesoványodtak, tönkrementek. Nem fejlődött az állatállomány a szükségistállókban sem. A hatvanas évek elején a gazdálkodás nehezen bontakozott ki, 1963-ban pedig mérleghiánnyal zárták az évet. 1964-től fokozatos fejlődés mutatkozott, ami a tagság megváltozott magatartását is jelezte. 1965-ben a munkaegység értéke 31, 1966-ban 35, 1967ben 40, 1968-ban 45 forint volt. A tagság jövedelme azonban nemcsak a munkaegységen alapult, hisz 1964 óta rendszeresen kaptak részesművelésre kapásnövényeket. A tagság ekkor még a szorgalmas kisbirtokos rétegből tevődött össze, akik a mezei munkákat még ismerték és szívesen is végezték. A hatvanas évek végén nagyfokú gépesítésre került sor. A termelőszövetkezet 33 traktorral, aratókombájnnal rendelkezett, de az állattenyésztést is nagymértékben űzték. 1968 végén 560 szarvasmarha, 153 ló, 2591 sertés és 2689 juh volt a tsz gazdaságában.

200 1965-ben a termésátlag is kielégítőnek mutatkozott: búzából 13,5, árpából 13,3, kukoricából majdnem 18, cukorrépából 149, burgonyából 92, silókukoricából 24,5 métermázsa termett kat. holdanként.

210 A termelőszövetkezetben 1970-ben hat szocialista brigád dolgozott. A hetvenes évek elején a korszerű gazdálkodás minden eszközével rendelkeztek. A természeti adottságok folytán a búza és a kukorica vetésterületét évről évre növelték, és a termeléssel magas eredményt értek el: a búza 27,5 mázsát, a kukorica 49 mázsát termett hektáronként. Az állattenyésztésben pedig főleg a sertéstartást, a marhahizlalást űzik. 1973-ban a termelőszövetkezet 2082 sertést tartott.

211 Pénzintézete a Cece és Vidéke Takarékszövetkezet keretében működik, amely 1957-ben jött létre. Az alapi kirendeltséghez tartozik még Alsószentiván is. Az alapi kirendeltség betétállománya 1973-ban megközelítette a 8 millió forintot, s az évi forgalom 1972-ben 20 millió forint körül volt. Ugyancsak Cece központtal működik Alapon az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. Üzlethálózata kiterjedt: húsbolt, élelmiszer- és iparcikküzlet, három vegyesbolt és négy vendéglátóegység van Alapon. Az 1970-es évek közepén sürgetőleg vetődött fel egy korszerű áruház létesítése is. A lakosság ellátását, kereskedelmi tevékenységét szolgálja a Sárbogárdi Cipész Ktsz alapi részlege, egy Patyolat-üzlet, a termelőszövetkezet takarmányboltja, az 1970-ben létesült zöldségbolt és két felvásárló