Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alap

telephely. A felvásárolt áruk zömét a hízott baromfi, a nyúl, a méz és a tojás adta. A községpolitikai feladatok megoldásában nagy szerep jut a társadalmi és tömegszervezeteknek. A község egész lakosságát átfogja a Hazafias Népfront mozgalom. Az 1973. április 15-i népfront-választások során egy 58 tagból álló bizottság jött létre, amely ezt a mozgalmat irányítja. Ennek elnöke Emecz Aurél, titkára pedig Horváth József. A KISZ-szervezet 1957. március 21-én jött létre 12 fővel. A szervezetet Matolcsi István alakította meg. 1960-ban 44, 1970-ben pedig 110 tagja volt az ifjúsági szervezetnek. Hosszabb időn át Tóth János titkár vezette a szervezetet. A községi Szakmaközi Bizottság 1973-ban 170 taggal működött, melyet Hídvégi Vince elnök, Földi József titkár irányít; feladatát eredményesen oldja meg. Mozgósítja tagjait a községi rendezvényekre, társadalmi munkát szervez, továbbképzést tart, kirándulásokra viszi tagjait. A község életében jelentős helye van a 14 főből álló önkéntes rendőrségnek, a Magyar Honvédelmi Szövetség községi szervezetének, amely lövészklubot tart fenn. A filmszínház 1969 októberéig 105 személy befogadására alkalmas. Azóta 280 néző előtt vetítenek a kultúrházban. Mozi 1934 óta működik Alapon, melyet Szabolcsi Pál alapított. Ez ekkor keskenyfilmek vetítésére volt alkalmas, és hetente négy előadást tartottak (szombat és vasárnap). 1947-ben a termelőszövetkezet vette át a mozi kezelését, majd községi tulajdonba került, 1948 óta azonban a MOKÉP irányítja és üzemelteti. A kultúrházat a malom épületéből alakították ki, és 1969. május 18-án át is adták a lakosságnak. Régebben is működött kultúrház Alapon, de ez időközben korszerűtlenné vált (az épületet 1908-ban emelték) és a községi igényeknek sem felelt meg. A községi könyvtárat a tanács 1950-ben hozta létre. A könyvállomány alapját a Katolikus Kör, a KALOT és a KALÁSZ egyesületektől átvehető anyag alkotta. 1953-ig 320 kötet állt a könyvtárban, amely három év alatt 800-ra szaporodott. 1969 végén a könyvtár a nagymalomból átalakított kultúrházban kapott helyiséget. Állománya ekkor 4700 kötet volt, amely 1973 végén 5150 kötetre emelkedett. Ebből ugyanebben az évben 4750 kötet került kölcsönzésre. 1973. december 31-én 430 televíziókészülék, 531 rádió üzemelt Alapon. A Népszabadság című újságot 215-en, a Fejér megyei Hírlapot 198-an járatják. A termelőszövetkezet sportkört tart fenn. Ennek az 1970-es évek elején több szakosztálya működik (labdarúgó, sakk, kézilabda és lovas). A tsz és a tanács új labdarúgó- és kézilabdapályát létesített. A lovasszakosztálynak ifjúsági és felnőtt csapata is van. Az iskolai oktatás korszerűsítése az államosítás utáni években megkezdődött. A tanerők létszáma fokozatosan emelkedett, 1959-ben elérte a 19 főt. 1959-ben új épületet emeltek, amelyben 5 tantermet, 1 előadótermet és szertárakat rendeztek be. Ezzel az iskola felső tagozatos osztályai egy épületbe kerültek. A Réh-pusztai iskola felső tagozatos tanulói 1962 óta, az alsó tagozatosok pedig 1968 óta járnak az alapi iskolába. Ezzel 60 körüli tanuló képzését sikerült rendszeresebbé tenni, s biztosítani számukra mindazon képzési módokat, melyeket az alapi iskola adott korábban is. A Réh-pusztai tanulók magatartásán az új oktatási és nevelési körülmények, s azok hatása néhány év alatt meg is mutatkozott. Az öszszevont tanulócsoportos oktatás helyett szakosított tantervű iskolába kerültek a pusztai gyermekek. Igaz, hogy a szakos ellátottság Alapon sem