Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

voltak azok a külsőségek, amelyek a szabadság zászlaja alá gyűjtötték a polgárokat.

200 A szabadcsapatok szervezésével egy időben a városnak és a megyének is rendeznie kellett újonchátralékát. Székesfehérvárnak 35 újonc kiállításáról kellett gondoskodnia. Ugyanakkor a város vezetőinek szembe kellett néznie azzal a ténnyel is, hogy az önkéntesek közül igen sokan — „nem tudni mi okból" — hazatértek.

2

'

1 Sokkal súlyosabb volt a helyzet a megyében. A Honvédelmi Bizottmány kimutatása szerint a megye újonchátraléka igen tetemes; 661 fő. A bizottmány — Salamon Lajos volt kormánybiztos rendeleteire hivatkozva — csupán 75-öt ismert el. Kérték a Honvédelmi Bizottmányt, hogy Salamon Lajos kivetését vegyék alapul, nehogy „az újabb kivetés megyénk lakosainak nyugalmát megzavarja". Egyébként makacsul ragaszkodtak határozatukhoz, mert 75 sorköteles bevonulására adtak utasítást.

2

"'

2 A megyei bizottmány és a Honvédelmi Bizottmány közötti villongásnál mélyebb problémára hívta fel a figyelmet Nemegyey Bódog őrnagy. A gerillacsapatok szervezésével Veszprém megyében megbízott Nemegyey Csákváron több, Komáromból megszökött önkéntes nemzetőrt fedezett fel. Erélyes intézkedésével arra kötelezte a mezőváros elöljáróit, hogy az önkénteseket vezessék eléje. Ellenkező esetben ágyútüzet nyit a helységre. Szavainak igazolására 3 ágyút fel is állított, majd az egyik ágyúból, az őrnagy parancsa ellenére, riasztólövést adtak le. A tüzérek türelmetlenségét az váltotta ki, hogy az utasítást követően csupán két önkéntes jelentkezett. A fenyegetés valóra váltását igazoló ágyútűz nagy riadalmat keltett. Hamarosan 49-en jelentek meg Nemegyey előtt. 1848 decemberében nemcsak Csákváron, hanem a megye több helységében is voltak csapataikat engedély nélkül elhagyó önkéntesek és honvédek. Magatartásukkal negatív hatást gyakoroltak — „a népet lehangolják, a katonaságtól elrettentik" —, írta Nemegyey a Honvédelmi Bizottmányhoz küldött jelentésében. Kossuth haladéktalanul utasította a kormánybiztost, hogy az önkénteseket fegyverezzék le, magatartásukért vonják őket felelősségre. Az is ismertté lett a Honvédelmi Bizottmány előtt, hogy a megyében nem kellő szigorral hajtották végre a fegyverek összeszedését. A lőfegyvereket „visszaélésekre" használták, a falvak lakói csoportosan jártak az erdőbe vadászni. Több száz katonai fegyver beszedésével a megye, ha jelentéktelen mértékben is, de hozzájárulhatott volna a súlyos felszerelési gondok enyhítéséhez,

2

"'

3 A városi bizottmány december 28-án tartott ülésén — melyen Batthyány István is részt vett — Hadhalmy ismertette a legújabb eseményeket. Tudatta a megjelentekkel, hogy a magyar sereg feladta Győrt, s megkezdte a visszavonulást. A válságos helyzetben szükségesnek tartotta a népfelkelést elrendelő határozat meghozatalát. Előterjesztését azzal indokolta, hogy „a nép hangulata a kiállás mellett igen élénken nyilvánul". A polgármester előterjesztését azonban elvetették, óvatos határozatukban a Honvédelmi Bizottmány intézkedésétől tették függővé a népfelkelés meghirdetését. Állásfoglalásuk indoklásában utaltak arra, hogy a magyar seregek elhelyezkedéséről nincs pontos információjuk, a népfelkelők összevonásáról sem tudnak dönteni és megjelenésük a harctéren zavaroknak lenne kútforrása. A tartózkodó álláspontra helyezkedő tanács másnapra közgyűlést hirdetett; abban reménykedtek, hogy a Honvédelmi Bizottmánytól újabb ren-