Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

deletet kapnak. A honvéd alakulatok helyzetének felmérése érdekében futárt menesztettek Győr irányába. Küldöttük 29-én visszaérkezett a városba s jelentette: ,.. . . seregünk Kisbér tájékán tartózkodik".

234 A december 29-i közgyűlésen az elmúlt napon megfogalmazott aggályokkal már nem találkozunk: a nép általános felkelést határozott. Salamon Lajos kormánybiztos helyébe — aki a megyéből eltávozott — Batthyány Istvánt kérték fel a népfelkelés irányítására és megszervezésére. Zsömböry Edét azonnal a Honvédelmi Bizottmányhoz rendelték, hogy a város nemzetgyűlési képviselőjét népfelkelési kormánybiztossá is kinevezzék. A közgyűléssel egyidőben feliratot is intéztek a Honvédelmi Bizottmányhoz, amelyben hangsúlyozták: a város polgársága megértette a jelen pillanatok komolyságát, s közlelkesedéssel elhatározta, hogy „a haza . . . függetlenségét eldöntő harcban részt vesz ... A nép ég a vágytól, erejével az ármányos ellenséget felkelve megtámadni, és alig lehet tartóztatni, hogy azonnal és tüstént ki ne induljon. . ."

2

"

>

° Ugyanakkor felszólították a megyei bizottmányt, a közös ellenséggel közös akarattal és erővel szálljon szembe. A megyében is hirdessék meg a népfelkelést, nehogy a népfelkelők összevonásának helyét meghatározó rendelet felkészületlenül érje a bizottmányt. A népfelkelést meghirdető városi közgyűlésen konkrét intézkedéseket is hoztak: a félrevert harangok jelzik az általános mozgósítást. Batthyány beleegyezésével Weisse Ferdinándot a belvárosi felkelők parancsnokává nevezték ki, Kőhler nyugalmazott kapitányt Székesfehérvárra rendelték. Az engedély nélkül hazatért önkénteseknek megparancsolták, haladéktalanul térjenek vissza egységeikhez. Amennyiben a népfelkelők hadba vonulásakor még a városban tartózkodnak, úgy a szabadcsapatokhoz csatlakozzanak.

206 A szabad királyi város területén rendkívüli állapotot léptettek életbe, az igazságszolgáltatást felfüggesztették, és egy ideiglenes bizottmány kezdte meg működését. A december 29-én megalakult testület elnöke Orsetti József lett. Tagjai közt találjuk Ybl Miklóst, Fanta Károlyt, Boldizsár Salamont, Aschner Józsefet, Tőke Jánost, Simli Józsefet és Tengődi Jánost, a vagyonos polgárság képviselőit.

207 Az Orsetti-féle bizottmány megalakulását az tette szükségessé, hogy a városi tisztikar tagjainak jelentős része — élükön a polgármesterrel és a főjegyzővel — csatlakozott a népfelkelőkhöz. A közigazgatást felfüggeszteni nem lehetett, különösen abban a helyzetben nem, amikor a megye területének északi része hadszíntérré vált. s a magyar hadseregtől egyre sűrűbben érkeztek az utasítások, az élelmezést biztosító rendeletek. Kossuth, miután értesült a népfelkelés meghirdetéséről, Székesfehérvár lakóihoz intézett levelében tovább fokozta a haza szabadságáért, függetlenségéért küzdők harci szellemét. ,,Az ily nép el nem veszhet, az ily polgárok le nem igáztathatnak!" A népfelkelés vezetésével is megbízott Batthyány figyelmét arra hívta fel, hogy a további utasításokat Perczeltől kapja, és a tábornok intézkedése szerint történjék meg a szabadcsapatok összevonása, de vegye fel a kapcsolatot Szekulits alezredessel is, aki dandárával a Veszprémből Fehérvárra vezető utat biztosítja. Kossuth Perczelhez küldött utasítása viszont már arról szólt, hogy a fehérvári népfelkelők vezénylete, ha nem szül ellenkezést. Nemegyey őrnagy intézkedései szerint történjék. A honvédtiszt Veszprém megyében a főispánnal egyetértés-