Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849
1000 önkéntest fegyverzett és szerelt föl. Ezzel szemben a megye és a város önkénteseinek száma nem közelítette meg a 600 főt. 2 '' 6 1848 decemberében a polgári átalakulás, a nemzeti függetlenség és szabadság ügye rendkívül válságos helyzetbe került. A Windischgraetz által vezetett osztrák hadsereg támadása az eddigiéknél jelentősebb erőösszpontosításra késztette az Országos Honvédelmi Bizottmányt, de nagyobb áldozatokat követelt a néptől is. A helyi közigazgatás vezetőitől céltudatos szervező munkát és intézkedést igényelt, amelyek gátat vethetnek a császáriak előnyomulásának. A hadsereg ütőképességének fokozásával párhuzamosan a népfelkelés előkészítése, megszervezése sem volt elhanyagolható, hiszen a tömegek hadászati szerepének jelentőségét a horvátok elleni hadműveletek bizonyították. Fejér megyében a ,,trónbitorlás", az osztrák hadak betörésének híre feszült légkört teremtett. A városban megkezdődött a népfelkelők összeírása. Harangokat ajánlottak az ágyúöntéshez, a Honvédelmi Bizottmány felhívására 30 q ónt gyűjtöttek. A megyebizottmányban viszont jelentkeztek az opportunista erők. Salamon Lajos is „békepárti" beszédet tartott. Rousseau császári tábornok pedig az együttműködés biztosítása érdekében arra kötelezte a tisztikart, hogy ne hagyják el hivatalaikat. 247 Kossuth Lajos december 18-án az ország valamennyi törvényhatóságát népfelkelésre és szabadcsapatok szervezésére szólította fel. ,,A szabadság harczának népharcznak kell lenni. Ekkor a nép győzhetetlen" — írta az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke. A népfelkelők által követendő harcmodort is meghatározta: ,,. . . csendben rohanni meg az éj oltalma alatt az ellenséget, mely szegény hazánk kebelét marcangolja, s ha megrohanta, fejszével, kaszával, bottal, késsel szórni a halált maga körül, kanóczot vetni az ellenség társzekereibe, puskaporos gyüj telekéibe — ez a népfelkelés feladata". 2 '' 8 A Fejér megyében szervezendő szabadcsapatok megalakításával gr. Batthyány Istvánt, a város nemzetgyűlési képviselőjét bízták meg, akit december 21-én kormánybiztosnak is kineveztek. A Honvédelmi Bizottmány felhívással fordult a megyei, a városi és a községi elöljárókhoz: támogassák a kormánybiztost, intézkedéseit és rendeleteit maradéktalanul teljesítsék. A pénzügyminisztérium a legszükségesebb kiadások fedezésére 12 000 Ft-ot bocsátott Batthyány rendelkezésére. 2/10 A gerillaegységek szervezésével megbízott Batthyány december 24-én érkezett a megyeszékhelyre, s azonnal hozzálátott feladata teljesítéséhez. Intézkedéseit megelőzően a bizottmány Kossuth felszólításának hatására egy 400 főből álló lovas csapat megalakítását határozta el, s fölszerelésük biztosítására 20 000 Ft rendkívüli adót vetett ki a megye lakóira. Ez a határozat nem igazodott a realitásokhoz, nem ismerték fel. hogy a rendkívüli adó tovább növeli a föld népének terheit, beszedése pedig újabb ellentétek kirobbanásához vezethet. A 400 fős lovas egység kiállítása és fölszerelése rendkívül hosszadalmas, ezért a határozat végrehajtására nem is került sor, a megyében ki sem hirdették. Batthyány célravezetőbb eszközöket alkalmazott, a szabadcsapatok toborzását forradalmi szellemű egyénekre bízta, akik bejárták a megye falvait, s a nemzetőr kapitányokkal karöltve buzdították a népet. Székesfehérvárott Batthyány személyesen vezette a toborzást; zenekar, trikolor
