Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

értesülései nincsenek. Az alispán megerősítette a népfelkelés kihirdetését, és Salamon kormánybiztos visszatérését sürgette."

1 A zámolyi és a móri utat lezáró sorompók közelében táborozó helyőrség ellen már a nemzetőr alakulatok vonultak fel. A felkelők is szervezett rendben közelítették meg a téglaégető környékét. Kivonulásukat megelőzően lefegyverezték azt a 37 fős egységet, amely élelemért érkezett a város piacára. A nemzetőrök és népfelkelők „főcsapata" a város felől közelítette meg az ellenséget, két ,,mellékcsapat" pedig a dombon levő tábort gyűrűbe fogta. Kapitulációra szólították fel a helyőrséget. Waldmann tudomására hozták az élelmiszer-raktárban elhelyezettek lefegyverzését, valamint azt is, hogy ellenállás esetén felkoncolás vár legénységére. A felkelők tolmácsa, egy fehérvári káplán, aki jól beszélte a horvát nyelvet, azzal a hírrel tért vissza Waldmanntól, hogy a horvátok nem fogadták el a kapitulációt. Prileczky nem vezényelt rohamot. Ulmann és a káplán ismét felkeresték a császári kapitányt. Tárgyalások során tudatták a helyőrség parancsnokával: feltétel nélküli megadást követelnek. A nemzetőrök és a népfelkelők mind türelmetlenebbek lettek, nem helyeselték a hosszan elhúzódó megbeszéléseket, parancsnokaikat a támadás elrendelésére szólították fel. Közben a felkelők tábora nőttön-nőtt, a feszültség tetőfokára hágott. Waldmann hiába várta a városba élelemért küldött szakaszt, hogy megbízható forrásból értesüljön az eseményekről, a horvát tiszt által vezetett katonák nem tértek vissza. Közel 2 órás feszült várakozás után a népfelkelők kitörő lelkesedéssel vették tudomásul: Waldmann egysége feltétel nélkül kapitulál. A fegyverek átadására Prileczky és a hely őrségparancsnok jelenlétében került sor. Ulmann százados a foglyokat a Zichy-házba kísérte. A helyőrség három tisztje és Prileczky „népvezér" kocsin a városháza elé hajtatott. A bizottmány előtt Waldmann „megkötötte" a kapitulációt.

222 Jellasics katonai kórházának parancsnoka a népfelkelés sikerét követően értesítette a bánt a helyőrség lefegyverzéséről. A segélykérő levelet azonban elfogták, s a kórház személyzetét és a sebesülteket is lefegyverezték. Megszervezték a sebesültek felügyeletét, a ciszterek rendházában — itt rendeztette be Jellasics a „főkórházat" — 6 nemzetőr teljesített őrszolgálatot. A győzelem óráiban nem a bosszú vezérelte a város lakóit; a foglyokat nem bántalmazták. Megszervezték a sebesültek ellátását. Élelmezésükkel Halbauer városi hadnagyot bízták meg, a kamarási hivatal a tábori kórház részére küldött összegből 400 Ft-ot utalt ki az élelmiszerek beszerzésére.

223 A városi és a vidéki nép összefogása bebizonyította a népfelkelők erejét; tisztviselők, iparosok és földművesek katonailag iskolázatlan tömege megadásra kényszerítette a helyőrség 1154 tagját. A kórházban lefegyverzett orvosok, tisztek létszáma elérte az 50. a pákozdi csatában megsebesült altisztek és közlegények száma a 400 főt. A fegyvereken kívül lefoglalták az ellenség élelmiszerkészletét: 200 q lisztet, 600 pozsonyi mérő zabot és kétszersültet, a kórház teljes felszerelését és 60 000 lőszert.

22

'' Az október 3-i népfelkelés eredményeként megszűnt az amúgy is rendkívül laza összeköttetés Jellasics és Roth között, a fehérvári helyőrség fölszámolásával a hadtest végképp elszigetelődött. Kora délután — 3 óra körül — érkezett a városba Roth közeledtének híre. Zlinszky egy zsidó kereskedőtől arról értesült, hogy a hadtest hamarosan bevonul Kalózra. Előőrsei Abán is megjelentek, és 40 q hús Kalózra