Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

A személyét gondosan elrejtő levélíró a kálozi Zichy-kastélyban „rejtve lévő bizonyos tárgyakról" értesítette a tábornokot. Vásárhelyi azonnal Kalózra sietett, s a kastély pincéjében két elrejtett ládát talált. Országosan elterjedt az a vélemény, hogy Zichy hazaárulásának újabb bizonyítékait tárták fel: a ládákban Jellasics pénztárát találták meg, s a padozat alatt elrejtve 400 lőfegyver és 40 pisztoly várta Roth tábornokot. Valójában a ládák nem Jellasics hadipénztárát, hanem Zichy vagyonát és ékszereit tartalmazták; s a lefoglalt, majd a nemzetőröknek kiosztott fegyverek menynyisége is túlzottnak bizonyult. A történtekről értesülő Görgey Vásárhelyit Pestre rendelte, hogy a hadnagy személyesen számoljon be az ékszerek lefoglalásának körülményeiről.

21

'' Görgey a Roth elleni hadművelet megkezdésekor (október 2.) nyíltan bírálta Móga altábornagyot, s a Jellasiccsal megkötött fgeyverszüneti egyezményt. ,,A fegyverszünetre én ráállottam mint honvéd őrnagy és az önkéntes nemzetőrök vezére —• írta Pázmándynak —, de mint a népfelkelés rendezője és főparancsnoka reá állani legjobb szándékommal sem tudok. Mert ha ma és holnap reggel seregemet össze nem gyűjtöm, akkor hónap este 6 órakor védtelen áll armádiánk bal szárnya és mi nékünk vesztenünk kell. Megtámadni nem fogom az ellenséget míg a fegyverszünet tart, hanem minden egyebet elkövetek." A hadvezetéssel elégedetlen őrnagy méltán tiltakozott az egyezmény ellen, s a horvát betörés időszakában igen pozitívan ítélte meg a népfelkelés szerepét. Még nem szállt szembe a „bocskoros hadi néppel", sőt a szervezés nehézségeitől sem riadt vissza; s ami a legdöntőbb, a hadműveletek kidolgozása, a hadjárat során a népfelkelők és a honvéd alakulatok tevékenységét összehangolta. Nem a maga szerepének és személyének előtérbe helyezése határozta meg tetteit, hanem a haza ellenségeinek megsemmisítése. Határozott és megalapozott döntéseket követelt; a Duna bal partján gyülekező felkelők összevonását a pentelei és az adonyi révnél tartotta a legcélszerűbbnek. Az Ercsi és Adony térségében tapasztaltak — az adonyi jegyző lánya „a közömbös lakosokat a fanatismusig föllelkesíté" — alapján vetette papírra: „Csak most erélyt, csak most erőfeszítést és mentve vagyunk, mert a nép — könnyezve írom — a nép velünk tart!"

210 A népfelkelők feladatát és a népfelkelés célját tömören összegezte Csapó Vilmosnak szóló rendelkezése. Elsődlegesnek tartotta az ellenség földerítését, az őrjáratok megszervezését. Az ellenséget lehetőleg éjszaka kell rajtaütésszerűén meglepni, a rajtaütés sikere esetén pedig ki kell bontakoztatni a támadást. Arra kell törekedni, hogy az ellenség tüzérségét és élelmét foglalják el; „éjjel-nappal kell. . . fellármázni, ruhájától, fegyverétől megfosztani, s így tökéletesen lecsigázni".

217 A Dunaföldvár környékén összevont népfelkelők — Csapó korábbi tervei szerint — megkezdték a hadtest körüli gyűrű szűkítését. A honvéd alakulatok támadásának kibontakozásával egyidőben Csapó megindította gerillacsapatait Sárbogárd, valamint Simontornya, Ozora és Hidvég térségébe. Roth hadtestének megsemmisítése fegyverbe szólította Fejér megye népét is. A megyei adminisztráció vezetőit tettekre sarkallták az események. Detrich szolgabíró — aki Jellasics betörésének hírére szeptember 21-én kihirdette a népfelkelést —, most Roth közeledtekor példamutatóan szervezte meg kerületének ellenállását. Október 1-i felhívása a parasztok százait mozgatta meg. A Fehérvár környékén fekvő falvak megismerték Jellasics katonáit; az újabb veszedelem elhárítása, a községek védelmének