Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849
80 fős egységét Sárosdon át Abáig rendelte azzal a feladattal, hogy figyeljék meg az ellenség hadmozdulatait, és a falvak lakóit tömeges népfelkelésre szólítsák fel. Az irreguláris csapatok megszervezésével és összefogásával 30 katonáját bízta meg. A Soponyáig előnyomuló egység a Székesfehérvárra vezető út felügyeletét látta el, amikor az esti órákban feltartóztatták a Kalózra siető Zichy Ödönt és Zichy Pált. Trangoss kapitány a Zichy Ödönnél talált „irományok és proclamátiók" átnézése után meggyőződött az elfogottak hazaárulásáról; a foglyokat Abára kísértette, és a történtekről értesítette Görgeyt. Zichy Ödönnél megtalálták Jellasics szeptember 27-én kelt menlevelét, amelyben felszólította Roth tábornokod hogy biztosítson védelmet, oltalmat az őt felkereső grófnak. Az utasítás mellett Zichy poggyásza 43 proklamációt is tartalmazott. E proklamációkat a király személyes megbízottja, gr. Mensdorf hozta Bécsből Székesfehérvárra. Jellasics pedig kinyomtatásukra adott parancsot. A pákozdi csata napjának délutánján Zichy útlevelet kért a megye alispánjától, hogy „minden akadály nélkül utazhasson" Kalózról Pozsonyba. A Csepel-szigeti Lóréven összeülő haditörvényszék — elnöke Görgey — az ellenforradalmi nagybirtokost „ki Magyarország ellenségeivel cimboráskodott, azokat a magyar haza ellen indított pártütő hadban tettleg segítette, a magyar nemzet és szabadság eltiprására, irányzott törvénytelen proclamátiókat terjesztő félben elfogatott, mint hazaáruló . . . azonnal kötél által kivégeztessék". Szeptember 30-án este fél 9-kor az ítéletet végrehajtották. Zichy politikai szerepének csupán néhány napját vizsgálta a haditörvényszék, holott Jellasiccsal s az ellenforradalmi erőkkel való együttműködésének hátterében jelentős szerepet játszott közel egy évtizedes konzervatív, a társadalmi haladást gátló politikai magatartása is. Zichy Pált, a Hardegg-ezredből „kilépett" kapitányt felmentették A Hardegg-ezred Siófoknál csatlakozott Jellasicshoz, s Zichy Pál néhány társával együtt benyújtotta lemondását. Ezredparancsnoka előtt kijelentette: hazája ellen nem akar harcolni. Székesfehérváron 17 évi szolgálat után végképp elhagyta áruló ezredét. Zichy kapitányt hamarosan a honvédtisztek között találjuk, hogy onnan is kilépjen; 1849. január 4-én Zichy Lipót ezredessel együtt hátat fordított a feldunai hadtestnek. 20 " Többszáz társához hasonlóan kilátástalannak ítélte meg a további szabadságküzdelmet. A pákozdi csatát lezáró fegyverszünetet szeptember 30-án kötötték meg. Jellasics számára kedvező volt a fegyvernyugvás. Demoralizált, népfelkelők által is támadott seregét rendezhette, s megszállva tartotta Csákberény—Zámoly—Csalapuszta—Pákozd és Sárkeresztúr térségét. A magyar haderő pedig Csákvár, Pátka, Sukoró, Dinnyés, Seregélyes és Szolgaegyháza vonalán sorakozott fel. 20 ' Jellasics a délután 6 órakor érvénybe lépő fegyverszüneti egyezményt arra használta fel, hogy az osztrák— horvát sereg gyors visszavonulását megszervezze. Október elsején reggel 5 órakor parancsot adott a visszavonulás megkezdésére. A menekülő sereg egy része a városban, másik része az ún. Vadmezőn át Mór felé vonult. Délután 4 óráig szakadatlanul özönlöttek Székesfehérvár utcáin. A beteg és sebesült katonákat a cisztercita rendházban ideiglenesen berendezett katonai kórházban helyezték el. A hátrahagyott helyőrség — 1150—1200 fő — megszállta a katonai élelmiszer-raktárral egybeépült laktanyát. Bizto-
