Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

Jellasics elfoglalja Székesfehérvárt Szeptember 26-án délután — röviddel 3 óra után — a horvát előcsapat tisztje berontott a városházára. Tudatta a bizottmány tagjaival, hogy a Kempen-hadtest Sárszentmihály felől már megkezdte az előnyomulást. Jellasics a lepsényi úton 13 000 főnyi sereggel vonult a város ellen. A horvát tiszt és az előőrsök meggyőződtek arról, hogy fegyveres ellenállásba nem ütköznek. Kempen bevonulásának biztosítása különösebb intézkedést nem igényelt, azonnal szállást és élelmet rendeltek. A tiszt által közölt hír megdöbbenést váltott ki: az elárasztott Sárréten át közeledő hadtest csakis árulás következtében törhette át a mocsaras, lápos területet. A polgárok arról beszéltek, hogy a szentmihályi gróf — Zichy Edmund — vezette Fehérvár felé Kempent. A hírek nem fedték a valóságot, ugyanis sem Zichy Edmund, sem Zichy Ödön (Eugen) nem volt részese a történteknek. Kállay Ödön kormánybiztos vizsgálata kiderítette, hogy a szentmihályi tanító, Gruits Lázár bosszúból csatlakozott az osztrák—horvát sereghez. A helység földesura 1846-ban alkalmazta az „iskolamestert", akit hamarosan elbocsátott, mert „igen sok fortéllyban találtatott és korhelykedett", s azon reményét sem titkolta, hogy az „elveszett iskola mesteri kenyerét Jellasics kipótolni fogja". A Szentmihály felé közeledő ellenséggel a község határában vette fel a kapcsolatot, s egy gázlón vezette a város falai alá Kempent.

100 Árulását követően Gruits beállt Jellasics seregébe, s az árulót havi 35 Ft zsolddal jutalmazták. Délután 3 és 4 óra között hadteste élén Kempen a Jancsár utca felől betört Székesfehérvárra. Egy határőr zászlóalj megszállta a belvárost, s a város piacán letáborozott. Megszállták a budai út környékét is. A megyei központi biztos házát fegyveresek fogták körül, s Nagy Zsigmondot 200 előfogat kiállítására kötelezték. A hadtest ellátása a várost terhelte. Kempen 14 000 adag kenyeret, 90 q húst, 210 akó bort, sót, zabot, szénát és nagyobb mennyiségű fát rendelt „fáradt, éhes" katonáinak, a Lepsény felől közeledő Jellasics részére pedig 13 000 kenyéradagot, 80 q húst, 200 akó bort. A város bizottmánya óvatos formában tiltakozott: arra hivatkozott, hogy az élelmet rövid idő alatt nem tudja biztosítani. A városházát és a belvárost biztosító egység parancsnoka megfenyegette a bizottmány tagjait: ,,. . . az éhes, fáradt nép rabolni, dúlni ,rekvirálni és prédálni fog". Lintzer Vilmos városi főügyész és ifj. Orsonits György ügyvéd egy tiszt társaságában Cserna másodalispánt kereste föl. Cserna a bizottmány határozata nélkül nem foglalt állást, utalt az élelemnek a községekből történő beszerzési nehézségeire. A megtorlástól rettegő főügyész a megyebizottmány azonnalji összehívását követelte, az élelmezési tiszt pedig papírra vetette követelését. Zlinszky rendkívüli ülésre hívta egybe a bizottmánynak a városban levő tagjait. Tanácskozásra a kora esti órákban 14 megyebizottmány képviselő jelenlétében került sor. Időközben a városba érkezett Jellasics, s a püspöki palotában rendeztette be főhadiszállását. A belvárost megszállva tartó erőket megerősítette: lovasegység, két határőr zászlóalj és egy tüzérüteg táborozott a városháza előtti téren. A Pákozdra és I ovasberénybe vezető utakat biztosította, őrjáratokat rendelt a környező helységekbe. Szeptember 27-ére 24 000 kenyéradagot, 80 q húst, 200 akó bort és egyéb