Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849
Bizottmány tagjai is — Kossuthtal az élükön — szervezték a népfelkelést, a honvéd zászlóaljakat és szabadcsapatokat. Salamon kormánybiztos intézkedései kimozdították a holtpontról a toborzást. Detrich szolgabíró Sárpentele, Szentmihály, Kiskeszi, Sárladány, Inota, Csór, Iszkaszentgyörgy és Moha helységekben kihirdette a népfelkelést. Felhívta a férfiakat: kaszát, lándzsát ragadjanak, a kovácsmesterek egyenesítsék ki a kaszákat, az elöljárók a község védelmére szólítsák fegyverbe a népet. I8() A megyében kihirdették a statáriumot; hazaárulás vádjával perbe fogják mindazokat, akik bármilyen módon segítséget nyújtanak az ellenségnek. Megszervezték az őrjáratokat. Jellasics hadmozdulatainak megfigyelése érdekében Sárpentele, Szabadbattyán, Tác, Nagyláng, Sárkeresztúr, Seregélyes, Sárosd térségébe megfigyelőket rendeltek. A hadügyminisztérium 970 fegyvert bocsátott a városi és a megyei törvényhatóságok rendelkezésére; a megyebizottmány fölszerelhette önkénteseit. A lőfegyverrel el nem látott nemzetőrök lándzsát kaptak. A népfelkelők fegyverrel történő ellátását úgy biztosították, hogy naponta 100 lándzsa elkészítésére utasították a kovácsokat és lakatosokat. 18 ' Fejér megye népe is lázasan készült a döntő ütközetre. Ebben a helyzetben általános megdöbbenést váltott ki a haditanács szeptember 24-i döntése, mely Székesfehérvár feladását jelentette. Az összevont haderő megkezdte a visszavonulást, Móga főhadiszállásával Velencére vonult. Csányi — Jellasics előnyomulásának késleltetése érdekében — szeptember 25-én a késő esti órákban sietve elrendelte a csatornákon levő hidak felszedését. Horváth Pál esküdt Szabadbattyánba sietett. Megparancsolta az elöljáróknak és a gazdatiszteknek, hogy reggelre a Nádor-csatornán átvezető hidakat tegyék használhatatlanná. Kiskeszi és Szentmihály községekbe éjfél után érkezett meg és azonnal riasztotta a férfiakat. A szentmihályi cselédek a határ északi részén levő két uradalmi hidat szedték fel. Az úrhidai „nagy híd igen erős szerkezetű lévén", bontása sok időt vett igénybe. A munka elhúzódásának az volt a következménye, hogy a Szentmihálytól délre fekvő hidat szétrombolni már nem tudták. Az ellenség előőrseinek váratlan megjelenése menekülésre késztette a szentmihályiakat. 188 Salamon kormánybiztos szeptember 26-án délelőtt beszedte a városi nemzetőrök fegyvereit. Zuber Antal nemzetőr parancsnok Tabajdra szállította, s ott elrejtette azokat. Székesfehérvár lakói a visszavonulás hatására folytatták, illetve megkezdték a szüretet; az előfogatok kiállítása, a szállítási kötelezettségek ellátása csak nagy erőfeszítések árán valósult meg. Móga altábornagy parancsára a Fehérváron összevont 15 900 főnyi sereg szeptember 25-én hajnalban kezdte meg a visszavonulást. A hadművelet biztosítására és Jellasics előnyomulásának késleltetésére Szabadbatytyán és Polgárdi térségébe rendelt egy huszárosztagot, három zászlóalj gyalogságot és egy tüzérüteget. Szeptember 26-án a különben is gyenge erőt képviselő „védcsapatok" létszámát csökkentették: 2 zászlóaljat visszavontak. A délutáni órákban horvát csapatmozdulatokat észlelő tüzérek ágyútüzet nyitottak. Jelentéktelen ellenállás után a visszavonulást biztosító csapatok Pákozd felé elvonultak. Székesfehérvár lakóit „általános rémülés" kerítette hatalmába, a polgárok fegyveres erő hiányában nem állhattak ellen. 189
