Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

gármesterének táborát a kézműiparosok, a kereskedők és hivatalnokok alkották. A szavazatok leadására a városháza udvarán került sor, s ,,a felizgatott kedélyek közt" este 9 óráig tartott. A kölcsönös gyanúsítások, az elfogyasztott nagy mennyiségű bor hatására Haáder és Batthyány hívei a főutcán összeverekedtek. A liberális Batthyányt támogatók a polgármester pártjának zászlaját elvették, a választás elnökét is bántalmazták. Június 12-én a 2022 választó közül csupán 1376-an adták le szavazatukat. 648-an — az összes választók közel 30%-a — távolmaradt, politikai jogaikkal nem kívántak élni. Az érvényes szavazatok összeszámlálása után derült ki, hogy Haáder 558, Batthyány 818 szavazatot kapott. Boross Mihály liberális ügyvéd — a Közlöny megyei tudósítója — így összegezte a történteket: ,,A gróf követ politicai téren még nagyon nem működött, de ismeretes becsületessége, és a forradalomkor tanúsított szabadelvűsége a kisebbségben maradt pártot is, melly a választás ellen petitiót rebesget megnyugtathatja."

138 Fejér megye nemzetgyűlési képviselői valamennyien a nemesség — két nagybirtokos, négy közbirtokos — soraiból kerültek ki. Politikájukat illetően az eltérések jelentősek voltak, a radikálisoktól (a Madarászok) a kormánypárt jobb- (Festetics) és baloldalához (Fiáth, Salamon, Batthyány István) tartozók egyaránt mandátumhoz jutottak. Madarász József, Fiáth és Salamon kiválásával a megyebizottmány képzett, tapasztalt vezetői hagyták el a megyét s költöztek Pestre, hogy az országgyűlés munkájában vegyenek részt. Távozásuk után egyoldalúan a tisztikar akarata érvényesült a bizottmány ülésein. Nemzetőrök, újoncok, honvédelem A nemzetőrség szervezése a polgári forradalom győzelmét követő három hónap alatt jelentős eredményeket nem ért el. A sikertelenség okait részben már felvázoltuk: utaltunk a katonáskodástól való félelemre, a felfegyverzés gondjaira valamint arra is, hogy a nemesség a parasztmozgalmak hónapjaiban rettegett fegyvert adni a földművelők kezébe. Az érdemi összeírást és szervezést sok szempontból gátolták a miniszterelnök április 21-i rendelkezései is: a 13. számú rendelet az összeírás azonnali megkezdésére utasította a hatóságokat, a 15. számú pedig az összeírások felfüggesztésére adott lehetőséget. Ellenszegülés esetén a nemzetőrséget „életbe ne léptessék", csak olyan helyeken hajtsák végre a törvény rendelkezéseit, ahol a népet „barátságosan" lehet felfegyverezni.

139 Az utóbbi rendelkezés hatására a megye vezetői nem is szorgalmazták a nemzetőr-összeírásokat. A parasztmozgalmak pedig arra késztették a hatalom birtokosait, hogy ismételten tiltakozzanak a nemzetőrök felfegyverzése ellen. Szőke Lajos bicskei járási szolgabíró Megjegyzés a felfegyverzendő nemzeti őrseregre címen foglalta össze ellenvéleményét. A szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjére történő hivatkozással szállt szembe a felszabadított jobbágyok követeléseivel, „ha a volt jobbágyságnak kezébe most fegyver adatnék — folytatta a szolgabíró — ... a belbéke s rend felzavarása csaknem elkerülhetetlen lenne". Utalt a közbirtokosok és a parasztok között a tisztválasztás kérdésében jelentkező viszályokra. A nemzetőr-kvalifikációval rendelkező volt jobbágyok az urakkal szembeni gyanakvásukat fejezték