Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849
Eörsi Nagy Antal, a választás lebonyolításával megbízott elnök reggel 8 órakor nyitotta meg a választást. Blattner Mihály csákvári jegyző Salamon Györgyöt, Körmendi Sándor móri ügyvéd Festeticset ajánlotta. A szavazatok leadása előtt Salamon kért szót. hogy ismételten megfogalmazza politikai hitvallását. Támogatói — a kerület déli részének magyar és református választói — hosszasan éltették. A Festetics-pártiak elvonultak a városháza előtti térről, majd a szabadbattyániak kezdték meg a szavazatok leadását. ,,A fellobbant és ingerült kedélyek" lecsillapodtak. A Salamonra szavazók rendben fejezték be voksaik leadását. A kora délutáni órákban a Festetics-pártiak járultak a szavazatszedő bizottság elé. Egyre ingerültebbé, feszültebbé vált a légkör, s amikor a balinkaiak és a kutiak adták le voksaikat, véres verekedéssé fajultak az ellentétek. A Festeticsre szavazókat Salamon támogatói megtámadták, köveket zúdítottak feléjük, s a városi vendéglőig űzték őket. Eörsi Nagy Antal elmenekült, a szavazatszedő bizottság tagjait pedig elkergették. Ekkor a németek, akik a vendéglőben tartózkodtak, továbbá a szavazást már befejezők kerítésléceket, husángokat ragadtak, betörtek a házakba, a városházára, padlásokon keresték az elrejtőzött magyarokat. A rend helyreállítása érdekében Luzsénszkyhez, a móri nemzetőrök kapitányához fordultak segítségért. A bodajki nemzetőröket is felszólították, fékezzék meg az elszabadult kedélyeket, azonban a nemzetőrök a rendet nem biztosíthatták, mert maguk is elvegyültek a verekedők között, sőt közülük többen meg is sebesültek. A választójoggal nem rendelkező bodajkiak is részesei voltak az eseményeknek. A Móron állomásozó katonai alakulat sem tudott a helyszínre sietni, mert a választás napjának reggelén elhagyták a mezővárost. Az állomáshelyén tartózkodó főhadnagy kijelentette, másnap reggelre tud Kocsról Bodajkra katonaságot vezényelni. Időközben a magyarokat megfutamították, akik Csurgón gyülekeztek s újult erővel támadásra készültek. Luzsénszky a móriakat nemzetőrségben felsorakoztatta, de a Csurgóra menekült magyarok várt támadása elmaradt. A kora esti órákra tehát helyreállt a rend, az összeütközésnek egy halálos és több súlyos sebesültje maradt az utcákon. A verekedés elcsitulta után a kerület elnöke folytatni akarta a szavazást, de a szavazatszedő bizottság tagjai már nem voltak a helyszínen. Ekkor — a jegyzőkönyvek tanúsága szerint — 83 szavazattal Salamon megelőzte az ellenjelöltet, de a balinkaiak, a kutiak és a sárkányiak, akik Festeticset támogatták, még nem szavaztak. Eörsi Nagy Antal június 2l-re, majd 24-re tűzte ki a képviselő-választás folytatását, s Viczenty főbíró az elnök utasítására körlevélben értesítette a helységek elöljáróit, hogy 24-én azok jelenjenek meg Bodajkon, akik még nem szavaztak. A szavazás folytatása ellen egyébként Festetics óvást emelt, aggodalma nem volt alaptalan, mert 24-én amikor az elmaradt szavazók a legnagyobb rendben befejezték voksaik leadását, kiderült: Salamon György 1032 érvényes szavazata ellenében Festetics 947-et kapott. A szavazás folytatása azonban törvényellenesnek bizonyult, s a képivselőház nevében Palóczy László tudatta a központi választmánnyal: a kerületben a választásokat meg kell ismételni. Salamont pedig megfosztották mandátumától. 128 A megye további választókerületeiben — Sárkeresztúron, Rácalmáson, Csákváron és Válón (István nádor kérésére Alcsútról Válra tették át a kerület székhelyét) — rendbontás nélkül ment végbe a képviselők megválasztása.