Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

Eörsi Nagy Antal, a választás lebonyolításával megbízott elnök reggel 8 órakor nyitotta meg a választást. Blattner Mihály csákvári jegyző Sala­mon Györgyöt, Körmendi Sándor móri ügyvéd Festeticset ajánlotta. A szavazatok leadása előtt Salamon kért szót. hogy ismételten megfogal­mazza politikai hitvallását. Támogatói — a kerület déli részének magyar és református választói — hosszasan éltették. A Festetics-pártiak elvonul­tak a városháza előtti térről, majd a szabadbattyániak kezdték meg a sza­vazatok leadását. ,,A fellobbant és ingerült kedélyek" lecsillapodtak. A Sa­lamonra szavazók rendben fejezték be voksaik leadását. A kora délutáni órákban a Festetics-pártiak járultak a szavazatszedő bizottság elé. Egyre ingerültebbé, feszültebbé vált a légkör, s amikor a balinkaiak és a kutiak adták le voksaikat, véres verekedéssé fajultak az ellentétek. A Festeticsre szavazókat Salamon támogatói megtámadták, köveket zúdítottak feléjük, s a városi vendéglőig űzték őket. Eörsi Nagy Antal elmenekült, a szava­zatszedő bizottság tagjait pedig elkergették. Ekkor a németek, akik a ven­déglőben tartózkodtak, továbbá a szavazást már befejezők kerítésléceket, husángokat ragadtak, betörtek a házakba, a városházára, padlásokon ke­resték az elrejtőzött magyarokat. A rend helyreállítása érdekében Lu­zsénszkyhez, a móri nemzetőrök kapitányához fordultak segítségért. A bo­dajki nemzetőröket is felszólították, fékezzék meg az elszabadult kedélye­ket, azonban a nemzetőrök a rendet nem biztosíthatták, mert maguk is elvegyültek a verekedők között, sőt közülük többen meg is sebesültek. A választójoggal nem rendelkező bodajkiak is részesei voltak az események­nek. A Móron állomásozó katonai alakulat sem tudott a helyszínre sietni, mert a választás napjának reggelén elhagyták a mezővárost. Az állomás­helyén tartózkodó főhadnagy kijelentette, másnap reggelre tud Kocsról Bodajkra katonaságot vezényelni. Időközben a magyarokat megfutamítot­ták, akik Csurgón gyülekeztek s újult erővel támadásra készültek. Lu­zsénszky a móriakat nemzetőrségben felsorakoztatta, de a Csurgóra mene­kült magyarok várt támadása elmaradt. A kora esti órákra tehát helyre­állt a rend, az összeütközésnek egy halálos és több súlyos sebesültje ma­radt az utcákon. A verekedés elcsitulta után a kerület elnöke folytatni akarta a szavazást, de a szavazatszedő bizottság tagjai már nem voltak a helyszínen. Ekkor — a jegyzőkönyvek tanúsága szerint — 83 szavazattal Salamon megelőzte az ellenjelöltet, de a balinkaiak, a kutiak és a sárká­nyiak, akik Festeticset támogatták, még nem szavaztak. Eörsi Nagy Antal június 2l-re, majd 24-re tűzte ki a képviselő-választás folytatását, s Vi­czenty főbíró az elnök utasítására körlevélben értesítette a helységek elöl­járóit, hogy 24-én azok jelenjenek meg Bodajkon, akik még nem szavaz­tak. A szavazás folytatása ellen egyébként Festetics óvást emelt, aggodal­ma nem volt alaptalan, mert 24-én amikor az elmaradt szavazók a leg­nagyobb rendben befejezték voksaik leadását, kiderült: Salamon György 1032 érvényes szavazata ellenében Festetics 947-et kapott. A szavazás folytatása azonban törvényellenesnek bizonyult, s a képivselőház nevében Palóczy László tudatta a központi választmánnyal: a kerületben a válasz­tásokat meg kell ismételni. Salamont pedig megfosztották mandátumától. 128 A megye további választókerületeiben — Sárkeresztúron, Rácalmáson, Csákváron és Válón (István nádor kérésére Alcsútról Válra tették át a kerület székhelyét) — rendbontás nélkül ment végbe a képviselők meg­választása.

Next

/
Thumbnails
Contents