Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849
számadásaikat ellenőrizték, céhgyűléseken elnököltek, a tanács és a céhek, a testületek között közvetítő funkciókat láttak el. A sorshúzás eredményeként Hamvasy a városban letelepedett izraeliták, Bauer tanácsnok a kőműves- és kádárcéh, Fanta tanácsnok az ácscéh, Ferency tanácsnok a csizmadia-, tobak- és német vargák céhének, Füster tanácsnok a magyar szabók, az egyesült órás-, puskás- és ötvöscéh, Kolossváry tanácsnok vásári biztos, Schachtner tanácsnok a német szabók és . aprólékos" kereskedők, Zsombori tanácsnok a gelencsér- és csapócéh, Eischl főjegyző az asztalos- és késescéh, Ámon aljegyző a magyar vargák céhének, Szakolczay aljegyző a kerékgyártó, esztergályos, kosaras és nyerges egyesült céh. Lintzer főügyész a kereskedő- és szűrszabócéh, Mihálik János levéltárnok a mészáros- és takácscéh, Láng István adószedő a szűcs-, fésűs-, kesztyűs-, szitás- és keféscéh, Gáspár pénztárnok a gombkötőcéh, Akter árvagyám a szíjgyártó- és kötélgyártócéh, Kállinger József kórházi gondnok a posztós- és pékcéh, Orsonits Vilmos a városi jövedelmek pénztárnoka a bábosok céhbiztosa lett, Gilly János telekbírót pedig főhegybíróvá választották. A tanács a biztosok révén az ipar és a kereskedelem felügyeletén túlmenően a gazdasági tevékenységet befolyásoló, sok esetben meghatározó testület feladatait töltötte be. 119 Az újjászervezett magisztrátus első tanácskozása a közigazgatás területén bevezetendő reformokat vázolta fel, de nem hagyhatók figyelmen kívül az igazságszolgáltatás szervezetét érintő határozatok sem. Az emberi méltóságot sértő testi büntetések eltörlését követelő állásfoglalásuk a büntetőeljárásban még meglevő rendi különbségek felszámolását tűzte ki célul, az állandó és „különálló" városi törvényszék megszervezésével a bíróság feudális szervezetét akarta felszámolni. A tanács programtervezetének kidolgozása után, május 23-án történt meg a képviselők, a másik fontos testületi szerv tagjainak a megválasztása. Titkos szavazás során 97 képviselő lett a közgyűlés tagjává. A választásokat kisebb incidens zavarta meg. Körmendy József a választók nevében Nicky tanácsnokot azzal vádolta, hogy május 21-én éjszaka a névjegyzéket önkényesen megváltoztatta. A vita során a vád alaptalannak bizonyult, s Lintzer főügyész széksértési keresetet nyújtott be Körmendy ellen. A széksértési eljárás lefolytatására azonban nem került sor, mert Körmendy a nyilvánosság előtt visszavonta a tanácsnok ellen irányuló vádat. 12 " A választásokból kirekesztett lakosság nagy érdeklődéssel kísérte az eseményeket, még akkor is, ha a képviselők révén nem kerültek be az átszervezett testületekbe. A közgyűléseken és tanácsüléseken nagyszámú hallgatóság jelent meg, s ez bizonyítja a város belső életét meghatározó döntések iránt egyre fokozottabban megnyilvánuló figyelmet. A városi tisztviselők és képviselők együttes ülésére május 27-én került sor. A közgyűlés napirendjén a közigazgatás szervezetének kidolgozása, a két testület munkarendjének megállapítása szerepelt. Meghatározták a közgyűlések időpontját. A rendkívüli közgyűléseket a polgármester utasítására rendelték el, ez esetben a képviselőket írásban kellett értesíteni. A közgyűlésen hozott határozatok végrehajtásáért mindkét testület tagjai egyetemlegesen voltak felelősek, hacsak ellenszavazatukat nem jelentették be. A távollétüket igazolni nem tudók szintén felelősséggel tartoztak. Az üléseken csupán a tisztviselők és a képviselők fejthették ki véleményüket. A jelenlevő hallgatóság a közgyűlés mindenkori elnökének írásban adhatta
