Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

ségre Fekete János ügyvédet és Eischl Edét jelölték. 530 szavazattal 451 ellenében Eischl megtartotta hivatalát. A tisztújítás további eredményei: aljegyzőkké Ámon Ferencet és Szakolczay Józsefet, főügyésszé Pribus Edét, levéltárnokká Mihálik Jánost, telekbíróvá Gilly Jánost, számvevővé Nagy Ignácot, főorvossá Say Ferencet, fősebésszé Marbik Mihályt, főmérnökké Kállinger Izidort választották. Az újjászervezett tisztikar tagjainak eskütételével zárult a tisztújítás. Fogadalmat tettek arra, hogy képességükkel cselekedeteikkel a haza és a város érdekeit szolgálják.

116 Az újjászervezett magisztrátus május 18-án tartotta első ülését. Fontos elvi kérdésekben foglalt állást a polgármester, a főbíró, a városkapitány és a 9 tanácsnok. Kőnig József főbíró indítványában a választott tisztviselők szavazati jogának elismerését javasolta. A tanácsülés módosította az előterjesztésben foglaltakat; nevezetesen a tanácsüléseken hozott határozatokat a közgyűlésnek kell megerősítenie, a közgyűlésen a képviselőkkel együtt a város valamennyi tisztviselője köteles volt megjelenni. Szavazati jogával azonban csak a tanácsnokok, a polgármester, a főbíró, a városi kapitány, a főjegyző, az ügyészek, a levéltárnok, a telekbíró, a számvevő, a tiszti főorvos, a fősebész, a főmérnök, az adószedő, a pénztárnok, az árvagyám, a kórházi gondnok és a városi jövedelem pénztárnoka élhetett. A megyei állandó bizottmányhoz hasonlóan a tanács is egyik alapvető feladatának tekintette az igazságszolgáltatás gyakorlatában bevezetendő reformokat. A büntető- és polgári perek elhúzódását akarták megakadályozni. Ezért ,,az igazságnak akadálytalan kiszolgáltatása" érdekében szükségesnek tartották az állandó törvényszék megszervezését. Tagjainak létszámát meghatározták: az elnök, a 4 közbíró és a törvényszéki jegyző látta volna el az igazságszolgáltatással kapcsolatos tennivalókat. Az állandó törvényszék megalakítása azonban a tanács hatáskörét meghaladta, ezért úgy döntöttek, hogy a képviselők megválasztását követő első közgyűlésen felvetik e problémát. A kihágásokat, kisebb bűntetteket tárgyaló büntető biztosság elnökévé Hamvasyt választották, a bírói feladatokat Kolossváry tanácsnok és Szakolczay aljegyző, a vád képviselőjének feladatkörét Halmay alügyész látta el. A büntető biztosság jogköre negyedévi fogsággal fenyítendő bűntettekre, kihágásokra terjedt ki; tehát a városi törvényszéket tehermentesítő feladatokat látott el, s a megyei igazságszolgáltatás szervezetét figyelembe véve a szolgabírói székek funkciójával állítható párhuzamba.

117 Haáder polgármester a hatósági ügyintézés felülvizsgálatát szorgalmazta. A reformok kidolgozása céljából szükségesnek tartotta egy választmány megalakítását is. Olyan kérdések vártak tisztázásra, mint a törvényszék ügykezelésének kidolgozása; s az, hogy melyek a tanácsülés, a közgyűlés elé tartozó s melyek az elnöki hatáskörben elintézendő ügyek. Az állandó szakbizottmányok, a polgármester, a főbíró és a városkapitány feladatkörének meghatározását is a választmány elé utalták. De szabályozni kellett a telekhivatal, a jegyzői hivatal és a városi iroda tevékenységét el kellett készíteni a levéltári utasítást, végül meg kellett határozni a közgyűlések, a tanácsülések időpontját. A közigazgatást érintő reformok kidolgozására nyolc főből álló választmány kezdte meg tevékenységét.

m A tisztújítás során bekövetkezett személyi változások tették szükségessé, hogy sorshúzással döntsék el, kik töltik be a céhek és testületek biztosainak szerepkörét. A biztosok felügyeltek a céhek tevékenységére, 4 Fejér megyei történeti évkönyv 12. 49