Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

ezüstpénz alapvetően nem oldotta meg a problémákat, csak ideiglenesen — a tisztújítás lebonyolításáig — csökkentette a feszültséget.

113 Április 20-án került sor a tisztújítás elnökének, és a választójoggal rendelkező polgárok összeírását teljesítő küldöttség tagjainak megválasztására. A tanács és a választott polgárság közös ülésén ifj. Batthyány István grófot szavazattöbbséggel a tisztújítás elnökévé választották. Az öszszeíró küldöttség kerületenként állította össze a választásra jogosultak névjegyzékét. Titkos szavazással választották meg a küldöttségek elnökeit, akik kivétel nélkül a tanács tagjai voltak. A kilenc összeíró küldöttségben a kerületek negyedmesterei és 6—6 polgár vett részt. Azáltal, hogy a központi választmányban — amelynek feladata a vitás kérdések, fellebbezések eldöntése volt — csak a választottak, tehát a tanácsnokok foglaltak helyet, gyakorlatilag e testület munkájában is a tanács állásfoglalása volt a mérvadó. Az összeíró küldöttségek csak a törvényben meghatározott vagyonnal és feltételekkel rendelkezőket írták össze, a tanács határozata értelmében a választók névjegyzékét a városháza kapujára is kifüggesztették. A központi választmány május első napjaiban vizsgálta felül és döntött a fellebbezések ügyében.

114 A névjegyzék ellenőrzése és jóváhagyása után, május 8-án tartották meg a választók közgyűlését. A közgyűlésen Batthyány István elnökölt, s ő adott utasítást a kijelölő bizottmány megalakítására. A tisztújítás idején tevékenykedő bizottmány létszámának megállapításakor a belügyminiszter azon leiratát tekintették „zsinórmértékül", amely minimálisan 10, maximálisan 17 főből álló testület létrehozását javasolta. A választók „közakarattal" abban állapodtak meg, hogy a bizottmány tagjaivá titkos szavazással 14 főt választanak.

110 A tisztújító közgyűlést május 11-én a városháza udvarán tartották. Haáder Pál főbíró ünnepélyes keretek között átadta a városi pecsétet a közgyűlés elnökének, s bejelentette a tisztikar lemondását. Hasonló értelemben kért szót Tschida János „szószóló" is, aki a választott polgárok lemondását tolmácsolta. Batthyány a választókhoz intézett beszédében utalt arra, hogy „a város közönsége" (!) a mai napon gyakorolja először törvényben biztosított jogait, s törvényes szabadságával oly módon fog élni, ahogy egy szabad néphez illik. „Hadd lássa az ország, hogy e szabad nép a rendet tiszteli, szabadságával vissza nem él!" Tehát óva intette a jelenlevőket a választás rendjének megbontásától. A tisztújítás idejére városkapitánnyá Kolossváry Miklóst, tiszti főügyésszé Ambrózy Ferencet, jegyzővé pedig Detrich Zsigmondot nevezte ki. A város első tisztviselőjének, a polgármesternek a megválasztásával kezdődött a tisztújítás érdemi része. A jelöltek közül Haáder Pál jelentős szavazattöbbséggel (1137) lett Székesfehérvár szabad királyi város polgármestere. Ellenfelei: Major Sándor és Tschida János 16, illetve 5 szavazatot kaptak. Városkapitánnyá a városi értelmiség forradalmi vezetőjét, Hamvasy Imrét 662 szavazattal választották meg. Tanácsnokok Kolossváry Miklós (563 szavazat), Pacsay György (604), Baur György (664), Nicky János (459), Ferenczy János (821), Zsombori Ede (627), Schachtner János (482), Füster János (630), Fanta Károly (622) lettek. Miskey Ferencet, a város volt polgármesterét a jelölő bizottmány tanácsnoknak ajánlotta, de Kolossváryval szemben csupán 156 szavazó támogatta. Boros Imre városkapitány ugyancsak kénytelen volt megválni hivatalától. A főjegyzői tiszt-