Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849
fel. 94 A bizottmány tagjai éljenzéssel fogadták a bejelentést, azonban a birtokosok nem láttak követésre méltó példát Végh János elhatározásában. A jobbágyfelszabadítás kodifikálásával — a megyei bizottmány kimutatása szerint — 120 110 hold föld. a megművelt terület csupán 12,7%-a lett a volt úrbéresek szabad tulajdonává. 9 '' A birtokviszonyokban döntő változások nem következtek be, a nemesség, főképp az arisztokrácia, sikerrel mentette át gazdasági és politikai hatalmát. A közigazgatás átszervezése Rendkívül feszült politikai légkörben került sor a megye állandó bizottmányának megalakulására. A helységekben zajló parasztmozgalmak az osztályharc kiszélesedésével fenyegettek, a konzervatívok és a liberálisok között pedig elmélyültek az ellentétek. A nemesi közgyűlés feladatát, a törvényhatóság vezetését, a megváltozott viszonyok hatására nem tölthette be. A március végén megalakult ideiglenes választmány feladatköre a megyei adminisztráció irányítására nem terjedt ki. Jóllehet a megyei liberális köz- és kisbirtokos nemesség e választmányban erősítette meg először pozícióit, abban a testületben, amely tevékenységével az „erős kéz" politikáját valósította meg, és sorra számolta fel a parasztmozgalmakat. A forradalmi átalakulást megelőző esztendőkben a Fejér megyei konzervatív erők egyik összefogója és prominens képviselője a főispáni helytartóvá kinevezett Zichy Ödön volt, A közbiztonság fokozott ellenőrzését elrendelő utasítása március 16-án kelt, ez volt adminisztrátori tevékenységének utolsó dokumentuma. A pozsonyi országgyűlés munkájának befejeztekor nem tért vissza Székesfehérvárra. A megyeszerte gyűlölt földbirtokos még az adminisztrátori rendszer megszüntetését kimondó belügyminiszteri rendeletet megelőzően lemondott tisztségéről. Pozsonyban április 7-én kelt és a megye közönségéhez szóló levelében közölte elhatározását: „A legújabb események megszüntették azon hivatalt, mely által ő felsége kegyelmének folytában Fejér megye kormányzása rám bízatott... az új ministerium kinevezése után hivatalomat . . . letettem." Zichy politikai meggyőződésére történő hivatkozással mondott le. A konzervatív politikus a forradalmi átalakulással kapcsolatos álláspontját is megfogalmazta: támogatásáról biztosította a kormánynak „a közcsend és a béke fönntartására" irányuló tevékenységét, viszont a független, felelős minisztériummal való együttműködést annak „jövendő" lépéseitől tette függővé. Zichy Ödön is — aulikus elvbarátaihoz haeonlóan — ideiglenesen visszavonult a politikai küzdelmek színpadáról. 96 Szemere Bertalan belügyminiszter április 16-án kelt rendelete megszüntette az alkotmányellenes adminisztrátori rendszert. A megye közigazgatásának vezetése — a főispán kinevezéséig — az első alispánra hárult. Április 22-én a nádor id. Pázmándy Dénest nevezte ki Fejér megye főispánjává. Személyében liberális politikus került a törvényhatóság élére, aki a közigazgatás és az igazságszolgáltatás terén megfelelő gyakorlattal és ismeretekkel rendelkezett, hiszen a reformkorban Komárom megye alispánja és országgyűlési követe volt. A kinevező okirat általánosságban szólt
