Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

inkát, vegye le nyakunkról az igát, tegyen bennünket szabadokká, hogy így egyesek önkényitől szabadulva, felmentve, csak anyánknak, a Hazának áldozhassunk." A helység parasztsága sérelmesnek tartotta, hogy egy telekhez 24 hold szántó helyett 21 hold tartozik. A szántóföldeket három helyett két kalkaturában mérette ki az uraság, a harmadikat az Atyapusztán levő földekből kapták meg, s ezután is úrbéri szolgálatot — 28 szekeres napszámot — teljesítettek. Az említett pusztán fekvő földjeiket learatták, s Bajzáth György a termésből kilencedet követelt, holott az újabb törvények szerint az eddig gyakorlatban volt szolgálatok ,,robot és dézsma örökösen meg lettek szüntetve". A lakosság önerejéből épített malma után az uradalom évenkénti követelése: 180 Ft, 4 szekér murva, minden „házas gazdától 5 'kereszt eleség letakarítása", 2 q-ás sertés és 150 tojás volt. Az iszkaszentgyörgyiek jogtalannak tartották a pénz járadék és a természetbeni szolgáltatások további követelését. Az uradalom —• ugyancsak jogtalanul — az allodiális földekhez csatolta a kastély melletti közös legelőt. A közös legelőn található kőbányák használatától pedig eltitotta őket a földesúr.

6

"' Természetesen az alispán nem tehette őket „szabaddá", mert az atyapusztai szántók allodiális földek voltak, a malomtartás joga, mint kisebb királyi haszonvétel, továbbra is a földesurat illette. Guttamási úrbéres parasztsága is megtagadta az erdei kaszálók után fizetendő 31 Ft-ot, az új bérleti szerződést nem kötötték meg a földesúrral. Szántóföldjeik rossz minősége miatt Féketepuszta, Dég és Székesfehérvár határában voltak kénytelenek földeket bérelni, csakhogy családjukat kenyérrel elláthassák. Bajzáth a 15 telkes által aláírt petícióról megjegyezte, hogy „a földet nem lehet, mint vasat az üllőn, terjedelmesebbre ki tágíttatni". A helységek földesura az áprilisi törvényekben biztosított jogait érvényesítve szállt szembe Guttamási, Iszkaszentgyörgy és Moha parasztságának követelésével. Bajzáth György továbbra is 13 936 hold megművelt terület birtokosa maradt. A guti telkesek csupán 220, az iszkaszentgyörgyiek 1180, a mohaiak 1080 hold föld birtokába jutottak.

66 A csákvári Eszterházy uradalomhoz tartozó Gánt lakosainak kezdetben szórványos, majd egyre jelentősebb méreteket öltő vadászata ellen tiltakozott, és az Ideiglenes Választmány segítségét kérte az uradalom ügyvédje. Április elején az uradalom úgy igyekezett megakadályozni az erdőben történő vadászatot, hogy erdőkerülőinek és vadászainak számát fölemelte. De az uradalom tiszttartója így sem tudott gátat vetni a mozgalomnak, a konfliktusok elmélyülése kisebb összecsapás kirobbanásával fenyegetett. A gántiak, tekintet nélkül osztály helyzetükre, a jobbágyfelszabadítás kihirdetése után úgy,vélték — „mivel most szabadságot hirdetnek, nékiök puskázni is szabad" —, a vadak lelövése, a fák kivágásának tilalma alól mentesültek. Vadászatukat kiterjesztették a csákvári határra is, mert — elmondásuk szerint — a csákvári vadak tették földjeiken a legnagyobb károkat. Nagypénteken, a délelőtti mise után, 30—40 gánti lakos ismét a csákvári erdőben tartott vadászatot. Mielőtt haj tóikkal együtt szétszéledtek, megbeszélték, hogy az uradalom vadászainak fellépése esetén egymás segítségére lesznek. A szervezett hajtóvadászat során az uradalom vadászai elfogták Ruber Jakabot s dulakodás közben megsebesítették: levágták a fülét. A társa segítségére siető Mitlagel Jánost is lefegyverezték, aki fütty3 Fejér megyei történeti évkönyv 12. 33