Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

kenységének irányításában Hamvasy Imre töltötte be a vezető szerepet. A népgyűlés bizalmat szavazott a törvénykezési és közigazgatási testület tagjainak, tevékenységük körét is sértetlenül meghagyták/'

0 Az egyházmegye vezetői hálaadó misét tartottak a vásártéren. A március 26-án megtartott istentiszteletet magyar nyelven celebrálták. Aznap a város „díszkivilágítására" is sor került. Az ablakokba állított gyertyák lángja a forradalom örömtüzét jelképezte.''

1 Fejér megyében március 15-ét követő napokban jelentősebb megmozdulásra nem került sor; ez azonban nem jelenti azt, hogy az osztályharc nem fokozódott a falvakban. A járásokban tevékenykedő küldöttség jelentéseiből a helységek lakosságának egyre mélyülő elégedetlensége tükröződik. Ferkátán, Hercegfalván, Dunapentelén, Rácalmáson és Adonyban a nép „a törvény . . . által nyerendő szabadságait a legnagyobb háládatossággal és köszönettel fogadta". Rácalmáson a házas zsellérek a törvényjavaslat alapján azt remélték, hogy a szerződésekben foglalt kötelezettségeik alól mentesülnek. Tiltakozásuknak és elégedetlenségüknek adtak hangot. A megye küldöttsége, élén a kerület szolgabírójával, nem tudta meggyőzni a zselléreket, ezért Rácalmáson a „vagyonos" réteg tagjaiból megalakították a nemzetőrséget.''- Kajászószentpéteren, Válón és Alcsúton a robotot nem teljesítették a jobbágyok. A váli uradalom birtokosa utasította tiszttartóját: robotra senkit se kötelezzenek. A kerületben rend és nyugalom volt tapasztalható. Veréb és Bicske birtokosai is elengedték, nem követelték „a gyűlölt robotnapokat"/'

3 A magyaralmásiak — miután a szomszédos uradalmak eltörölték a robotot — is megtagadták annak teljesítését, s csak később sikerült őket lecsendesíteni, amikor az uradalom tiszttartója kijelentette, robotra ők sem kötelezik a lakosságot/''

1 A „gyűlölt robot" eltörlése a törvényjavaslat szentesítése előtt általánossá lett a megyében. A földbirtokosokat a parasztmozgalmaktól való félelem visszatartotta az erőszak alkalmazásától. Március végén, április elején a járásokban munkálkodó küldöttségek feladatköre kibővült; nemcsak a törvényjavaslatok publikálása volt a feladatuk, hanem a nemzetőrségek megszervezése is. Rácalmás esetében láttuk: a házas zsellérek körében tapasztalt elégedetlenség elfojtására a helység vagyonos rétegének tagjaiból szervezték meg az őrsereget az egységes fellépés megakadályozása, a nincstelenek és a telkesek szembeállítása érdekében. A megyei kisgyűlés március 26-án utasította a küldöttségek tagjait: haladéktalanul kezdjék meg a falvakban és a mezővárosokban a nemzetőrség megszervezését. A határozat — a törvényjavaslat értelmében —• a fél telekkel vagy azzal felérő vagyonnal rendelkezőkből önkéntességi alapon mondotta ki a nemzetőrség felállítását. A szervezési munkálatok megkezdése újabb feszültségeket hozott felszínre. A helységek egy jelentős részében a nemzetőrség megalakítására nem került sor, mert a lakosok nem rendelkeztek megfelelő vagyonnal. így nem alakították meg a nemzetőrséget Szabadbattyán, Falubattyán, Polgárdi, Füle, Sárladány, Kiskeszi és Szentmihály községekben, mert a parasztok túlnyomó többsége csak nyolcad telekkel rendelkezett/''

1 Roboz Ferenc váli járási szolgabíró már arról tett jelentést, hogy a zsellérek körében a „communizmusi eszmék" terjednek. Szigorúan felülvizsgálta a nemzetőrségbe jelentkezőket: Tordason 29, Kuldón 15, Gyúrón 59, Tárnokon 36, Érden 55, Diósdon 40, Bodmérpusztán 11 főt írtak össze. A szolgabíró