Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról

alcsúti cigányok sehogysem tudnak a nyugodt munkáséletbe beleszokni", mondja az egyik, majd így folytatja „Nem tetszik nekik a telepítés, tervet főztek ki. Rafael Bábi és Kolompár Mári a főcinkosok, kik már hetek óta bejárnak, bejárogatnak Székesfehérvárra, hogy az itteni cigányokat segítségül hívják szökésük előmozdítására. Alcsúton megtudták a cigányok tervét, melyről a székesfehérvári rendőrséget táviratilag értesítették. Seidel Lajos főkapitány a két asszonyt elfogatta és Alcsútra toloncoltatta őket." A cigányok úgy látszik teljes örökéletűséget adományoznak a közmondásnak, hogy nem szokta a cigány a szántást. Ugyanezzel kezdi a másik lap híradását, majd így folytatja: „József főherceg minden igyekezete dugába dőlt, mert Alcsúton letelepített cigányainak sehogy sincs ínyükre a rend és egyenkint szöknek meg a kenyér elől, hogy csavargó életüket folytathassák. Ujabban Rafael Bábi és Kolompár Mári cigányleányok szüktek Székesfehérvárra alcsúti telepükről, hogy az itteni cigányok segítsék elő az alcsútiak szükését. Egy Alcsútról jött sürgöny következtében a rendőrség a két cigányleányt letartóztatta és Alcsútra toloncoltatta."

2013 A szabadságolt cigány című cikk komolyabb kísérletről ad számot. „Kolompár Bogó alcsúti cigány szabadságot kapott, hogy bejöhet a fehérvári vásárra. Kolompár fel is használta ezt a szabadságot. Tatai Péter és Weiner Ignác lovait 20-án hajnalban a vásártérről, ahol a lovak kocsihoz kötve voltak, ellopták. Ök egyenest a rendőrséghez fordultak, mely aztán meg is kerítette a lovakat. Szilágyi rendőrbiztos ugyanis arról értesült, hogy az özvegy Zombainé féle házban lakó Kuruc Józsefet tegnap hajnalban egy cigány arra kérte, engedje meg lovait bekötni. Kuruc ezt megengedte. Szilágyi tehát elment oda Nemes rendőrrel. A lovakat csakugyan ott találták, de gazda nélkül. A lovak tehát megvolnának, de a rendőrség a lókötőknek is szeretett volna nyomára jönni. Nemes rendőr civilbe öltözött és ott lebzselt a lovak között, hogy megtudja, ki akarja azokat eladni. Nemsokára jött egy fiatalember. Nemes megszólította, hogy nem tudja-e ki a lovak gazdája, ő szeretné azokat megvenni. A fiatalember, Pötördi Mihály bicskei lakos erre azt felelte, hogy nem az övéi, de azért ő is eladhatja, mert fel van rá jogosítva. Nemes el akarta fogni Pötördit, de az megneszelte és még idejében megugrott. A tulajdonképpeni lókötő, Kolompár Bogó, aki a lovakat ellopta és az istállóba bekötötte, kézrekerült. Talán felesleges is mondani, hogy Kolompárt a rendőrség átadta a törvényszéknek."

20

' Bizonyára nem tévedünk, ha Kolompár lószerző műveletét a következő hírben foglaltakra való előkészületnek tartjuk. A kivételes helyzetét elveszített Kolompár família ilyen úton-módon akart Alcsútról elvándorolni. Bár akkoriban a kóbor oláh cigányok máshol is hasonlóan viselkedtek. Hogy a megye határán belül maradjunk: „A kálozi csendőrségen jelentést tettek, hogy a kálozi határban 8—10 kocsi kóbor oláh cigány tartózkodik, kik éjjel-nappal minden tartózkodás nélkül lopnak és rabolnak. Behatolnak a házakba és onnan, sokszor a tulajdonos szeme láttára visznek el egyet s mást. Bogdán őrsvezető megindította a cigányok üldözését, mikor azok észrevették, azonnal szétugrattak, minden oldalról megtámadták a csendőröket, fegyverrel és forgópisztollyal lövöldöztek a csendőrökre .. . a csendőr az első lövésre két cigányt a földre terített, a többiek megugrottak. Az elhagyott kocsikban jobbnál jobb lovak voltak. Több lónak a gazdája már megkerült."

2

*

18