Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról

Erről az eseményről is maradt ránk leírás, Az alcsúti vajda lakodalma című cikkben. ,,Az Alcsúton letelepedett cigányok vajdája, Kolompár Gyurka vezette oltárhoz az alcsúti udvari kápolnában jegyesét, a legszebb cigányleányt, Rafael Annát. A násznagy tisztét maga József főherceg viselte, alföldi cigány öltözetben. Rogyott szárú magas csizmát, zsinóros magyar nadrágot, pitykés kék mándlit és magas fekete báránybőr süveget viselt, kezében hatalmas bambuszbot díszelgett, melynek tetejében bokréta és színes zsebkendő volt kötve. A másik násznagy Libits Adolf uradalmi igazgató volt."

1!,/ Fénykép is készült az esküvőről, tudjuk meg a József főherceg a cigányok között című cikkből: „Két rendkívül érdekes amatőr fényképet küldött József főherceg Thewrewk Istvánnak azzal az engedéllyel, hogy azokat József főherceg című művében közölheti. A két kitűnő sikerű fényképen, melyet Köppel, a fiatal főhercegek volt tanára készített, a magyar főherceg a cigányok között látható. Az egyik az alcsúti várkápolna bejárata előtt azt a jelenetet ábrázolja, mikor Kolompár Gyurka cigány vaj danák Rafael Annával való esketése után a nászmenet a kápolnából kijött. A nézőtől jobbra áll József főherceg, mint násznagy, mellén virágcsokorral, kezében a virágcsokrétás, kendős násznagyi bottal. Mögöttük nyoszolyóleányok, hátul és mellettük a kíváncsi néptömeg. A főherceg mögött látható Libits Adolf, a főhercegi összes uradalmak igazgatója, szintén bokrétásan. Művész sipkával a fején Stróbl szobrász, aki éppen akkorában mintázta volt József főherceget, Klotild főhercegnőt és László főherceget. A másik kép Kolompár Andrásnak Lakatos Vicával való lakodalmát ábrázolja a hatvani pusztán. Balról áll József főherceg polgári ruhában, csizmában, pörge, tollas kalappal, jobbjában fokossal, melyet a vállán pihentet, nézve a táncoló új párt. Bal kezével pedig inteni látszik: Csak vidáman! Festői kép, a táncoló cigány párok, muzsikusok, a vigyorgó vajda nagy gombos kabáttal, a vén cigány nők, köztük egy-egy szép cigányleány, a világos előtért még jobban feltüntető, balról sötétlő háttérben levő dús lombú fák, míg a többi háttér csupa levegő ,Plain air' tiszta ég és arrébb a cigányok mögött két udvari fogat, mindez festői csoportosulásban kitűnő gyönyörködtető képet ad."

1!)8 Az 1892. esztendőből származó hírek már igazolni látszanak a jó dolgában jégre ment és ott lábat tört szamárról szóló közmondást. így „Az alcsúti cigány vajdáról, akit hívei elvertek". „A magas úri kegy a vajdát nagyon is elkapatta. Nemcsak az alcsúti uradalomban lévő gazdatisztek nem nézik valami nagy kedvteléssel a vajda pöffeszkedéseit, hanem a saját népe és faj rokonai is torkig vannak hetvenkedő viselkedésével. A napokban egy öreg béres legyintette nyakon párszor a kényes vajdát. Na, erre a vajdában is feltámadt a cigány önérzet. Nem küldött ugyan a nagyurak szokásai szerint segédeket az öreg béreshez, hogy azt párbajra hívják, hanem mint afféle arisztokrata, kirántotta a nála levő revolvert és kétszer rásütötte az öreg béresre. Hanem azután arra a goromba tréfára a vajdát le is fegyverezték. A revolvert tőle rövid úton elvették, bűnfenyítő eljárást indítottak ellene, s így a székesfehérvári törvényszékhez fog kerülni. Különben a fekete raj az egész vidéken kezd már népszerűtlen lenni. A napokban az éjjeliőrök Vértesbogláron valami nyolcat kergettek meg, kik nem valami kegyes szándékkal látogattak a községbe. A telepitvényeseket gyanúsítják. Pedig köztudomású dolog, hogy a nagy-