Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról
jövő cigánybanda és csakhamar véres harc támadt köztük. Először a vezérek mérték össze fegyvereiket, majd az egész népség belevegyült a harcba. Az órákig tartó küzdelemnek szomorú vége lett. Egy Sztojka Ferenc nevű cigányt baltával vágtak agyon, három társa pedig oly súlyos sebeket kapott, hogy a halállal vívódik. A somogyiak győztek, és valóságos kozák módon fosztogatták ki a sebesülteket. A meggyilkolttól 60 forint készpénzt raboltak el, feleségét pedig megkötözték és rettentő kínok között arra akarták kényszeríteni, hogy a pénzt adja nekik. A szegény meggyötört asszony urának véres tetemére borulva rimánkodott kegyelemért. Az emberi vadállatok tovább kínozták: haját tövig levágták és midőn akkor is görcsösen tartotta a pénzt, késsel akarták elmetszeni a nyakát. A hideg vas érintésétől összeesett a megkínzott asszony. Erre mindenéből kifosztották. A harcoló cigányok legnagyobb része kisebb-nagyobb mértékben megsérült. A győztesek, mikor a csendőrök feléjük mentek, vad futással menekültek. Gyilkosok, rablók, útonállók majdnem egytől egyig, akik legjobbja már esztendők előtt megérett a börtönre. Rájuk nehezedik az a gyanú, hogy ők követték el néhány hónapja a kocsi csárdai gyilkosságot és számos rablást, betörést. A szökevényeket Kovács János simontornyai csendőrőrmester vette legényeivel üldözőbe és négy napig volt a nyomukba, míg végre megszorította őket. A gyilkosok kétségbeesetten védekeztek és harcoltak a csendőrökkel. Csak a puska és szurony tudta őket leverni. Mint ma Simontornyáról sürgönyözik, kétségbeesett küzdelem és véres harc után az ottani csendőrség elfogta a gyilkos cigányokat. Az ötven tagból álló karavánt beterelték a simontornyai vár régi börtönébe, ahol most szigorúan őrzik a rabokat." Két nap múlva tér vissza a hírforrás az esetre eképpen: „Lapunk múlt számában közöltük, hogy a bibichegyi vérengzésben részt vett somogyi cigány bandát elfogta tegnap — négy napi kemény hajsza után —, a csendőrség. Nem csak a bibichegyi gyilkosság miatt értek meg az akasztófára, de most már egész biztos, hogy a kocsi csárdában elkövetett gyilkosságban is az ő bandájuk „dolgozott". Már Somogyból is a csendőrök szuronya elől menekültek. Pár nap előtt három gazdag marhakereskedőt gyilkoltak meg ott az országút mentén, aztán megrabolták a holttesteket. Az elfogott ötventagú karavánban, melyet a simontornyai öreg vár tömlöcébe kísértek, nyolc rablógyilkos van. Ezek: Kalányos Ferenc főnyedi (Somogy m.) illetőségű 45 éves kolompár cigány, Kolompár József (Rupa) szintén főnyedi illetőségű 23 éves cigány, Bruncik Lajos (Hubri) dorogi illetőségű, Kolompár Mandula (Murta) 23 éves iregi. Kolompár Markó (Duca) 28 éves, szintén iregi illetőségű és Horvát Mihály szintén felsőiregi illetőségű cigány. Van köztük két, már évek óta keresett rabló, Szultán Ferenc és Balog Ferenc, kiket a cigányok rejtegettek maguknál. A veszedelmes karavánban tehát nemcsak veszedelmes rablók, hideg vérű elszánt, biztos kezű gyilkosok vannak, de még búvóhelyet adnak az ország legvakmerőbb gazembereinek is, velük kezet fogva rettegésben tartják az egész vidéket, ahol csak pár napra is tanyát ütnek. Ennek a nyolc címeres embernek jó része remélhetőleg akasztófára kerül. Igazán ideje volna már egyszer a cigánykérdést valahogy megoldani, akár letelepedés vagy ha az nem megy, kitelepítés által. Ha csak azt nem akarjuk, hogy a régi rablóvilág megint divatba jöjjön." 18 ' 1 Ezt a hírt kiegészíti az a cikk, mely a bibichegyi gyilkos cigányok törvényszéki tárgyalásáról ad beszámolót. Kalányos Ferencet, másként Kolompár Istvánt 5 évi, Balog
