Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

Fejér megyében 1844 végén megalakult a Védegylet fiókegyesülete. Liberálisok, nemesek és ügyvédek, megyei, városi tisztségviselők, kereskedők és iparosok csatlakoztak a mozgalomhoz. Madarász László paraszti hallgatói előtt ismertette a Védegylet jelentőségét. 1845 januárjában közel 400 tagot számlált a megyeszékhelyen működő fiókegyesület. A Védegylet mellett a városi kaszinó, az Olvasó Egylet (Társaság) és a Földművelő Társaság (alapítási éve: 1840) fogta össze a polgári átalakulás híveit. A tagjait feudális rendi különbségek nélkül tömörítő Védegylet Székesfehérváron igen széles körre terjedt ki, elsősorban azért, mert a városi magisztrátus hathatós támogatásáról biztosította a mozgalmat. Majláth Antal kancellár felszólítására Bajzáth György királyi biztos személyes közbelépésével igyekezett gátat vetni a bécsi udvar számára veszélyesnek bizonyuló törekvéseknek. Bajzáth sérelmesnek és meg nem engedhetőnek tartotta, hogy a tanács tagjai közül többen részt vesznek a Védegylet munkájában. A reakció fenyegetéseitől megrettent magisztrátus többsége határozatban foglalt állást: a tanácsnokok lépjenek ki a Védegyletből. Say István és Kőnig József különvéleményüket hangoztatták. A tanács többsége e határozattal elismerte Bajzáthot királyi biztosnak, de a királyi tanácsos a tisztújítás után (1842) nem ,,revocáltatott". „De én ezen okot — mondotta Say István — törvényesnek el nem fogadhatom, sőt alkotmányos törvényhatósági jogainkra nézve sérelmesnek tartom, minthogy ezen okoskodás útján Bajzáth királyi tanácsos úr örökös biztosunkká válna." A tanács határozata általános elégedetlenséget váltott ki a városban, sőt a megyében is. A Védegylet tagjai március 20-i ülésükön tárgyalták a történteket, s nem a városi tanácsteremben, hanem az Olvasó Egylet termében gyülekeztek. Az ülésen éles hangú kirohanások, bírálatok hangzottak el a tanács és a királyi biztos ellen. Niczky János helyettes főbíró, a „védegyletisták" elnöke lemondott, helyette Karácsony Antalt választották a Védegylet székesfehérvári csoportja elnökévé.

25 A hazai iparfejlődést előmozdító mozgalom hatással volt a tőkeerős polgárságra is. Székesfehérváron 1845-ben alakult meg a Felmayer István és Fiai kékfestőüzem, Tschida János pedig posztómanufaktúrát alapított.

20 A kereskedelem igen lassú fellendülésével kapcsolatban szükségessé vált a Székesfehérvári Takarékpénztár megalapítása. Az 1845. november 1-én 32 500 Ft tőkével induló takarékpénztár fő részvényesei a városi Kereskedelmi Társulat tagjai és a megyei földbirtokosok voltak. A mobil tőkével rendelkező és a városban letelepedett zsidó kereskedők távol maradtak a vállalkozástól; a Kereskedelmi Társulat a hitelszervezetből kizárta a konkurrenciát. A takarékpénztár főként ingatlanvásárlásokhoz nyújtott hitelt, gyümölcsöző kapcsolatokat épített ki a tanáccsal. Elsősorban a polgárok helyezték el megtakarított pénzüket, az alapító részvényeseket nem tekintve, a földesurak betétállománya jelentéktelen volt. A gazdasági élet pangása, majd a válság elmélyülése ellenére 1847 végén a betétállomány meghaladta a 260 000 forintot.

27 A negyvenes évek második felében Fejér megyében is jelentős változások következtek be. Az ipari és kereskedelmi tőke első igen szerény vállalkozásai megtörténtek, a hitelviszonyok terén is kilépett a megye a feudális elmaradottságból. A további fejlődés a társadalmi átalakulás kérdésével, a rendi társadalom felszámolásával függött össze. A forradalmi helyzet kialakulása felgyorsult, a polgári reformokért küzdő nemesség és vagyo2 Fejér megyei történeti évkönyv 12. 17