Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról
udvari ember eltartására. Az írás szerint a Bocskai fejedelem által kivégeztetett Lippay Balázs hajdúkapitány is cigány lett volna. 123 Magyarországon ekkor még kevesebben voltak, ami növelte megbecsülésüket. 124 Egészen más hang csendül ki abból a törvényből, amit 1654-ben ,.a cigányok és más efféle kóborlók ellen" hoztak, 12 ' vagy gróf Nádasdy Ferenc királyi helytartónak 1670. június 5-én kelt leveléből, melyben Somogy, Zala és Vas vármegyéknek 24 forint büntetés terhe alatt megtiltja a cigányok befogadását. 126 Erre a szigorúságra rá is szolgálnak, mert 1676-ban Sárospatakon hét cigányt fogtak el gyújtogatás közben. E csapattal kóborolt már kilenc éve egy francia mérnök, hogy a magyarországi várak állapotát kikémlelje. A cigányok nem árulták el. 12 ' Arról is van feljegyzés, hogy a török alóli felszabadító háborúban saját tisztjeik vezetése alatt egy többezer főből álló cigánycsapat harcolt a császári zászlók alatt Lipótvárnál. 128 Talán ezek az adatok elegendők annak megmutatására, hogy ha a magyarok nem is fogadták tyúkkal, kaláccsal a cigányokat, emberségesebben bántak velük, mint a nyugati országok legtöbbjében. A cigányok megtelepítése a török alól felszabadult Fejér megyében Fejér megye felszabadulása elhúzódott: a szélén fekvő várak közül Simontornya és Ozora még 1686-ban, Csókakő és Várpalota 1687-ben került a császári sereg birtokába. Székesfehérvárt azonban csak hosszas alkudozás után, 1688. május 9-én ürítette ki török helyőrsége. A megadás feltétele szerint velük ment a Mohamed hitén levő lakosság is. A cigányok maradtak. A feljegyzések szerint a mai Széchényi utca és a vasúti felüljáró kereszteződése táján akkor létezett csíkvári kapu körül tanyáztak,, amit ezért cigány-kapunak is neveztek. 12 " Az uralomváltozás nem hozott jót rájuk. A szultán toleráns szellemű birodalmából, ahol megtalálták megélhetésüket, a hadiszerencse révén átkerültek Lipót német—római császárságába, ahol feleslegesek voltak, és ahol velük szemben még mindig az augsburgi birodalmi gyűlések kegyetlen határozatai érvényesültek. Székesfehérvár kezdetben nem kapta vissza szabad királyi városi rangját. Mint fegyverrel visszanyert terület, a hadi jog alapján a bécsi kamara, illetőleg annak budai adminisztrációja igazgatása alá került. Ez pedig a gyéren lakott városban német uralmat vezetett be. Itt a cigányokat nem tűrték meg. Tanúsítja ezt az 1690. április 19-én megtartott tanácsülés jegyzőkönyve, melyben felsorolják mindazc^ ügyeket, miket a város írnokának meg kell sürgetni a kamaránál. Ebben a felsorolásban a 10. helyen szerepel a cigányok kitoloncolása: Wegen Abschaffung der Zigeuner. 13 " Ma már nehéz volna megállapítani, hogy ezen kérelmük alapján vagy a később mégis visszaszerzett szabad királyi városi rangjukkal járó azon joguk, hogy maguk szabták meg, megengedik-e vagy sem a zsidók és cigányok betelepedését, sikerült-e cigányaikat a kapukon kívül rakni. Ezt az állapotot, de sokszor csak a cigány mentesség látszatát még kétszáz év múlva is féltőn őrizte a város. Nem kell nagy képzelőerő annak elgondolására, mi lett a sorsa a városból kiakolbólított cigányoknak. Őstermeléssel felszerelés és hozzáértés
