Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról

biztosok Tanácsa 1926-ban megadta nekik a jogot iskolák és klubok szervezésére, majd 1928-ban elrendelte, hogy be kell szervezni őket a kollektív gazdaságokba, ehhez állami támogatást biztosított és káderképző tanfolyamokat szervezett számukra. Még 1926-ban megalkották a cigány ábécét, 1933-ban pedig Moszkvában pedagógiai technikum nyílott számukra. A Szovjetunióban 1938-ban nyolcvanezer cigányt számoltak össze, közülük 1952-ben még hatezernyolcszáz család, harmincháromezer személy kóborolt. Elrendelték munkába állításukat is, ami a milícia segítségével valósult meg. Közülük tízezret a szűzföldeken helyeztek el. Munkára nevelésüket szigorúan veszik, a dolgozni nem hajlandókat a büntetőbíróság vonja felelősségre.

10

' A cigányolc Magyarországon a török hódoltság végéig Bár nem szólnak róla írásos bizonyítékok, feltételezhető, hogy az első cigánycsoportok II. András királyunknak a Szentföldről hazatérő valamelyik keresztes csapatához csatlakozva kerültek Magyarországba.

108 II. Ottokár cseh király levelében eldicsekedik IV. Sándor pápának a Hainburg melletti Morvamezőn IV. Béla magyar király csapatai felett 1260. július 13-án aratott győzelmével, így jellemezvén a megverteket: ,,. . . az emberszámba sem vehetők (homines inhomini) nagy sokasága, mint kunok, magyarok, különféle szlávok, székelyek, oláhok és szakadár böszörmények, izmaeliták, sőt görögök, cigányok stb.". Ezt vehetjük az első írásos emléknek jelenlétükről.

109 Az előző fejezetekben már bőven volt szó arról, hogy a Balkán félszigeten élő cigányok főleg a kovácsmesterségből éltek. A keresztesek csapatainak jövése-menése közben beletanultak azok fegyvereinek, páncélzatának javításába, majd készítésébe. I. Lajos királyunknak 1377-ben Murád szultán elleni hadjárata óta szinte állandósult a magyar hadak szereplése a Balkánon. Ezek kíséretében pedig a cigányok eljuthattak hazánkba is. Budán már a XIV. században vannak cigány kovácsok, akik Mátyás királytól szabadalomlevelet kaptak.

110 Az a „szabad utazó levél" pedig, melyet „nem csekély számú híve kérésére" 1496. június 6-án II. Ulászló király állíttatott ki és mellyel „Bolgár Tamás cigányvajdát és a vele utazó huszonöt sátoralja cigányt, megkülönböztetve a más vajdákkal vándorlóktól, ebben a mi Magyarországunkban, nagyon tisztelt hívünk és a Krisztusban atyánkhoz, Zsigmond pécsi püspök úrhoz, annak szolgálatára küldjük puskagolyók és más harci eszközök készítésére" szinte besorolja őket a török által fenyegetett ország védelmi szerkezetébe.

1211 Ezt a szerepüket egy kötelezvény szövege szerint a későbbi évszázadokban is megtartották, mely szerint Dániel vajda Szendrő városához tartozó sátoros cigány Hatvány András szendrői főkapitány előtt kezességet vállalt Horvát János cigány vajda negyven forintos tartozásáért.

112 Nálunk alig van nyoma a nyugatra kirajzó cigányoknak, habár útjuk országunkon vezetett át. Talán az itt következőket vehetjük ilyen nyomnak: 1416-ban Brassó városa pénzt és élelmet adott Emaus-nak és százhúsz társának. Egy másik adat szerint a Brassó környékén lakó Horvát család negyven birkát adományozott az Egyiptomból visszatérő szegény zarándokoknak.

113