Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

én összeült a városi tanács. A Pestről visszatért Lintzer Vilmos városbíró vezetésével tartott első ülésen Ferenczy János városkapitány, Fanta Károly és Akter Mihály tanácsnok jelent meg. Az elmenekültek közül Baur György polgármester betegségére, Giuttmann József halasztást nem tűrő magánügyeire hivatkozott, s nem tért vissza. Gózon Ferenc pedig nem kapott útlevelet, ezért nem teljesíthette a királyi biztos parancsát. A nem teljes létszámú osztrákhű egyénekből kinevezett tanács nem láthatta el maradéktalanul feladatait. A királyi biztos is veszedelmesnek ítélte meg a helyzetet, mert a személyi okok miatt tevékenységében korlátozott testület és a katonai parancsnokság között állandó súrlódásokra került sor, a rekvirálások pedig fokozták a lakosság körében tapasztalható ellenszenvet. Falkenhayn 16 000 adag kenyeret, 24 000 adag zabot, 93 akó „közönséges", 8 akó jó bort, tűzifát, szalmát és 700 szénarészietet rendelt. Az élelmiszereken kívül 40 előfogat, 3 futárkocsi azonnali kiállítására kötelezte a városiakat. Székesfehérvár lakossága már közel egy esztendeje viselte a rendkívüli katonai terheket, most élelmiszerkészleteinek teljes kimerülésére volt kénytelen hivatkozni, a megszállók azonban nem voltak erre tekintettel. Ebben a helyzetben a város vezetőinek igen körültekintő eljárására volt szükség, még a királyi biztos is figyelmeztette a magisztrátust, „a nép javára is" ügyeljenek a terhek elosztásánál. A városparancsnokság már augusztus 20-án kénytelen volt katonaságot vezényelni a városházára, mert a berendelt előfogatok közül egy sem jelent meg. Falkenhayn az elmenekült polgárokat visszatérésre kötelezte. Ellenkező esetben „engesztelhetetlen szigorúsággal" lép fel rendelete megszegői ellen. „Számos fej érvári lakosok vonósmarháikkal a városból azon vétkes szándékkal távoztak el, hogy ez által a császári és királyi hadsereg számára szükséges előfogatok kiállítása alul magukat kivonhassák: mi által újólag rossz akaratukat nyilvánították: ez azonban megtörténhetett azon vétkes és többször kimutatott árulási szándékkal, hogy szekereikkel a pártütő felekezetnek még tovább is szolgálhassanak, és annak céljait, s rablási kirándulásait elő-mozdíthassák . . ."

37!) A szigorú intézkedéseket foganatosító városparancsnok kötelezte a negyedmestereket, hogy a kerületeikben levő igavonó állatokat, azokat is, amelyek jelenleg nincsenek a városban, írják össze, a tulajdonosok nevét jegyezzék fel. A királyi biztos pedig naponta más-más kerületből állította össze a szállításra kötelezettek névjegyzékét. Amennyiben hajnali négy óráig nem érkezett az előfogatok kiállítására parancs, úgy elvégezhették mezei munkáikat, de igásállataikkal csak akkor hagyhatták el a város területét, ha eltávozásuk és visszaérkezésük időpontját bejelentették. Az előfogatok kiállítását szabályozó rendelettel egyidőben a megye lakosságát a fegyverek és a Kossuth-bankjegyek beadására kötelezte. A bankjegyeket a térparancsnokság, a fegyvereket a határőr zászlóalj parancsnoksága vette át. A város forradalmi vezetői ellen elfogató parancsot adtak ki. Peterdi, Nagy Ignác, Schachtner, Prileczky, Pacsay és Niczky személyleírását a cs. kir. hadsereg rendőrségi főosztálya kérte, hogy országos körözést adjon ki ellenük. Vagyonuk lefoglalására Heringh Ignác kapott megbízást. Az ellenforradalom terrorja végigsöpört a megye egész területén, de a szabad királyi város lakossága élte át a legsúlyosabb gazdasági és fizikai megpróbáltatásokat. Nugent, a II. tartalékhadtest parancsnoka a megye