Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849

és Bács megyei helységben büntető intézkedéseket foganatosítottak. Kiskőrösön 30 foglyot ejtettek. Kalocsára 3544 Ft hadisarcot vetettek ki, és a város tanácsát is átszervezték. Március 27-én érkeztek Dunapentelére; a hűségnyilatkozat visszautasítása miatt hadisarcot (1505 Ft) követeltek. Ugyancsak megbüntették Rácalmás lakóit is. A községet a forradalom hívei — Kreskay Pál, Kreskay Vilmos, Patzona Sándor, Patzona Vilmos, Schwanfelder Kristóf katolikus lelkész és Szadlics Ignác jegyző — elhagyták. Vagyonukat a császári biztos lefoglaltatta.

312 Az expedíció annak ellenére, hogy több helység hódolatát kierőszakolta, csak ideiglenesen biztosította a rendet. Erőszakos fellépésük, a terményfoglalások, a hadisarc olaj volt a tűzre. A honvéd egységek győzelmes tavaszi hadjárata, az osztrákok visszavonulása nemcsak a Habsburg-ellenes hangulatot növelte, hanem a megszállt területek parasztságának nyílt szembenállását váltotta ki. Fejér megyében a terménybeszolgáltatások, az előfogatok megtagadása az ellenállás új formáját jelentette. A Komárom várának ostromára készülő császáriak arra kötelezték a megyét, hogy 1000 q szénát szállítsanak Ácsra. A beszolgáltatás ellen első ízben tiltakozott az alispán. Hivatkozásában arra is kitért, hogy a parasztgazdaságok kimerültek, a megye az újabb nagyarányú terheket már csak azért sem teljesítheti, mert a budai élelmiszer-raktárba az ácsi szállítási kötelezettséggel egyidőben 3000 q szénát és 1500 q szalmát kellett leadni. Az élelmiszer-raktár főbiztosa 480 előfogatot kért a megyétől. Az alispáni hivatal rendelkezése szerint a bicskei járás községeiből kellett kiállítani a fuvarozókat. A Budán megjelenő kocsikat azonban a császáriak lefoglalták. A visszavonuló osztrák egységek „túlkapásainak" az lett a következménye, hogy az előfogatosok nem engedelmeskedtek a tisztikar utasításának. Az Ácsra rendelt 250 kétfogatú kocsiból mindössze 53 jelent meg. Április 14-e és 18-a között egyetlen előfogat sem érkezett állomáshelyére. A Komárom megyéhez közel fekvő helységek parasztságának ellenszegülése veszélyeztette a Komárom várának ostromára készülő osztrák erők terveit. A Gaál Ede helyett — a császári biztos visszatéréséig — Fejér megye biztosának feladatait ellátó Fiáth Ferenc elismerte, hogy a megyei lakosság „engedetlenségének" oka annak is tulajdonítható, hogy a „fuvarosok marhái, sőt személyük veszélyeztettek". A Pest alatt összevont hadsereg részére 3000 q szénát kellett beadni. A rendelkezés végrehajtására Nagy Zsigmond központi biztos kapott utasítást, aki betegségére hivatkozva visszaküldte Fiáthnak a rendeletet.

313 Kelet-Dunántúlon — 1849 áprilisában — a megszállók helyzete rendkívül kritikussá vált. Dőry Gábor, Tolna megye császári biztosa értesítette Gaált: a „rebellisek" április 9-én délután Földvárnál átkeltek a Dunán, s 10-én hajnalban Bölcskén a főszolgabíró házát feldúlták, majd megtámadták Gaál Ede szentandrási birtokát. Tolna megye nyugalma és biztonsága veszélyben van, állapította meg Dőry. Fejér megye császári biztosa sürgős katonai segítséget kért a hadsereg-főparancsnokságtól. Értesülései szerint a népfelkelők Székesfehérvár felé vonulnak, s a császáriak szempontjából a városban igen rossz a „közszellem". A helyőrség megerősítését az is indokolta, hogy a város védelme közvetve Buda védelmét is jelentette. A Fehérvárra küldött lovassággal pedig az egész Duna-sávot ellenőrzésük alatt tarthatták. Napról napra tarthatatlanabbá vált a császári biztos helyzete. Népfelkelők 15 főnyi csoportja április 12-én éjszaka megtámadta Cecét. Sixty Ferenc főszolgabírót elfogták s magukkal vitték Földvárra. 8* 115