Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849
Ugyanakkor szigorúan ellenőriztette a törvényhatóság pénztárainak kezelését és felhasználását. Az említett eszközök segítségével kísérelte meg szétzúzni a szabadságharc politikai és gazdasági erőtartalékait. 200 Windischgraetz tábornagy, az osztrák hadsereg főparancsnoka január 17-én nevezte ki Fejér megye és Székesfehérvár szabad királyi város ideiglenes császári és királyi biztosává a Tolna megyei, konzervatív politikai nézeteiről ismert Gyulai Gaál Ede középbirtokost. A telj hatalommal felruházott császári biztos elsődleges feladata a közigazgatás és az igazságszolgáltatás átszervezése volt. A hivatalok forradalmi szellemű tagjait fölcserélte az aulikus, az ellenforradalom célkitűzéseit kiszolgáló tisztviselőkkel. Közjogi és politikai természetű kérdésekben közvetlenül Windischgraetztől kapta az utasításokat. Fejér megyében a Habsburg-hatalom kiépítése érdekében kérhette — és kérte is — a katonai hatóságok támogatását. A megyeszékhelyre érkező Gyulai Gaál haladéktalanul munkához látott. A katonai parancsnokságtól átvette a közigazgatás irányítását, az adminisztráció átszervezését. Megerősítette Petrichevich korábbi utasításait, ismételten elrendelte a bizottmányok tevékenységének azonnali beszüntetését. Felszólította a községek elöljáróit, hogy Ferenc József iránti „hódolatukat és tántoríthatatlan" hűségüket megfogalmazzák. A csendháborításokért is a helységek vezetőit tette felelőssé. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás átszervezésében a megye alispánjai támogatták. Zlinszkyt a belügyek irányításával, rendelkezéseinek végrehajtásával, a pénztárak és az adók beszedésének felügyeletével bízta meg. A kiadások felülvizsgálata az alispán elnöklete alatt működő gazdasági választmány feladata volt. De a jelentősebb, a rendkívüli kiadások feletti döntés jogát a császári biztos magának tartotta fenn. Cserna másodalispán a törvényszék munkájának vezetésére kapott megbízást. Az igazságszolgáltatás legfőbb megyei fórumának hatáskörébe tartoztak a büntető-, a polgári és a csődperek mellett a betáblázások, a nemességigazolások, a bírói zár iránti kérdések és az ügyvédi megbízások, meghatalmazások. A megyei törvényszék hetente több alkalommal ülésezett. Gyulai Gaál a bizottmány által megválasztott ülnököket felmentette, helyükre táblabírákat nevezett ki. akik az igazságszolgáltatás munkájában vettek részt. Segítették a feladatok ellátását a számvevő, az ügyészi hivatal tagjai, a fő- és az alszolgabírák. A befejezett, a még tárgyalást igénylő büntető- és polgári perekről szóló jelentés elkészítése az ügyészi hivatal feladata volt. Az árvaügyek kezelésével megbízott választmány elnökévé a megyei konzervatívok egyik prominens képviselőjét, Bajzáth György királyi tanácsost nevezte ki. A közbiztonság fokozott felügyeletével a „közbátorsági" biztosokat bízta meg. Személycserékre került sor a város közigazgatásában is. A tisztikar tagjainak névsorából töröltette mindazokat, akik még azidőben a magyar seregben harcoltak a megszálló erők ellen. 20 ' Hatályon kívül helyezte az utolsó rendi országgyűlésen a megyék és a városok közigazgatásáról szóló törvénycikkeket. Székesfehérvár esetében csak részben állította vissza az 1848 előtti testületeket, hiszen a választott polgárok intézményét száműzte a közigazgatásból. Csupán 12 képviselő vett részt a vegyes tanácsi üléseken. A megye irányításából kizárta a közgyűléseket, és az alispáni hivatal is csak végrehajtó szerepet töltött be. A császári biztos rendeleti úton kormányozta a megyei és a városi törvényhatóságot.
