Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

6. Azon korból, midőn a község nevét nyerhette, miután útbaigazító okirattal nem bírunk, meghatározóbb felvilágosítással nem szolgálhatunk, mint régi embereink ajkáról hallott, már a 4. pont alatt is feltett felelettel. — 7. a. Selyemrét — ez egy 300 hold terjedelmű rétföld, mely onnét nyerte elnevezését, hogy a selyemhez hasonló finom és jó füvet terem. Elterül a határ keleti részén a Duna mentében, vizenyős lapályon. — Ez előtt 50 évvel állott a rét magasabb részén a Duna partján egy Csőszház, igy hivta a nép, de azért a laposon gulyát, ménest legeltető bojtároknak s az arra elmenő hajósoknak jó borral is szolgált. Ennek már csak romjai láthatók. A hires gulya kolompjai elnémultak, s a természet hatalma égzöngéseivel nem riasztja többé szét a szilaj ménest, minden elmúlt, minden elenyészett, csak a Selyemrét van még meg, de már ez sem a régi karban, és az öreg Duna. — Továbbá van még egy Kisrét a határ déli részén, mely csakugyan kicsiny is, mintegy 10 hold terjedelmű lehet. Vannak a határban ennél még kisebb rétek is, de ezek nem érdemeltek a világtól nevet. Ezen Kisrét szinte jó szénát adott nedves esztendőkön urának, a Duna is gyakran megáztatja, sőt régen, míg a most erősen álló Töltés az adonyi határszélen nem épült, ezen éren vagy lapályos réten mintegy teknyőn hömpölygött a téli jégkéregtől kiszorított Duna át az adonyi határba, nagy károkat tenni. — Kisrét nevét onnét érdemelte, hogy jó, finom füvet terem, már pedig a magyar mindazt, mi előtte kedves és jó a „kis" szóval szokta megtisztelni (pl. jó kis bor, jó kis lány, kis bárány, kis borjú stb.). b. Alájáró dűlő. Ezen elnevezés onnét magyarázható, hogy a dűlő alant vagy a laposon fekszik, mert Iváncsa határa két részből áll, u. m. Hegyi és Laposi. Továbbá a Nyolcad dűlő, nevét onnét nyerte, hogy ezen dűlőben egy-egy hold szélessége 8 öl. — Azután Temető dűlő, mivel a temető ezen dűlőben fekszik. Keserűvölgyi dűlő, azért van e név, mert egy keserű vizet tartalmazó völgy van e tájon. — Ismét Halmi dülő, így neveztetik el a határon keresztül nyúló Vaáli hegyláncolatnak éli vagy halmazata. — Végre Selyemréti dűlő, a 7. pont alatt előforduló Selyemréttől. c. Itt a szántóföldek csak Laposi, Hegyaljai és Hegyinek neveztetnek mind, mint már a 7.b. pontban is előfordult. d. Az egész iváncsai lapos Gulyajárásnak neveztetett hajdan, midőn még a gulya járta, de ez már megszűnt, ezelőtt mintegy 22 esztendővel. e. Tanyák: Szűcs Lajosnő tanyája, mintegy 600 hold körüli birtok, mely Nagyszágos Szűcs Lajosnő özvegy asszonyság birtokában van mai napig is. — Dienes Gábornő tanyája, mintegy 600 hold körüli birtok, mely jelenleg Nagyságos Dienes Ferenc tulajdona. Posta tanyája, mely Ercsi mezővárosi, Tekintetes Haász Alajos postamester urnák örökje, 300 hold körül van. — Kazay István tanyája, mely tesz mintegy ötödfélszáz holdat/' ez jelenleg törvényes gyermekei ususában

5 van. — Hollóssy Károly tanyája szép kiterjedésű birtok, nevét ezen tanya jelenlegi birtokosának tulajdonnevétől kapta. Pázmándy Dienes tanyája ezen név alatt ismeretes a hírneves Pázmándy család itteni öröksége, mintegy ötödfélszáz hold birtok. — Roboz Károly tanyája, most is ez a tulajdonosa. Pap Gábor tanyája, jelenleg Pap Istvánra jutott. f. Csárdák: Lószorítói csárda, ezt onnét nevezik, hogy még mikor a gulya ménes járta a határt, rossz idővel, ha villámlott és mennydörgött, a szilaj ménest ezen két magas heggyel korlátolt völgybe hajtották a csikósok, honnét ki nem szabadulhattak, csak a két végén kellett a bojtároknak őrt állani s maguk a számadó csikósok pedig bent a csárdában iddogálták a még akkor nem zsidó mérte jó bort. — Szalma csárda, ezt onnét nevezték el, hogy valamikor faoszlopokra állított és sövényes oldalú, supp tetejű építmény volt, hogy a gyakorta kiöntött Duna falát öszve ne dönthesse. — Kincsemcsárda, vagy Misemulasztó csárda. Az első nevét onnét vette, hogy ott régente a csárdás kéj hölgyeket is tartott, utóbbi nevét pedig onnét nyerte, hogy a messzebb szomszéd-pusztákról az adonyi templomba arra járó szolganép itt a szépleányok körében s a jó bor mellett miséjét gyakran elmulasztó. De ennek már csak gödre látható, hol valaha állott, mintha el volna temetve egy sírban. — Áldott az Ur, kinek hatalma eltörlé, mert ma már ilyen csárdákra nincs szükség. g. Major: Latyak major? ezen major Nagyságos Pázmándy Dienesnő özvegy asszonyság birtokában van, mely egy kis völgyben fekszik, neve onnét magyaráztatik, hogy itt kivált még a termőbb világban, ha korán reggel járt az ember a harmatos, gazdag fűben, öszve-vissza latyakolta vagy lacsakolta ruháját. h. Kút: Közöskút, mely azért neveztetik így, mert ahhoz az egész közbirtokosság jogát tartja, mivel közös helyen, közös költségen épült. i. Tó: Sikittó — ez onnét neveztetik el, hogy még mikor bővebb vízállások voltak itt, ide, ezen helyre jártak az emberek a helységből fürdeni, de kivált a gyermekek, kik messze elhalladszó sikitozásokat tettek a fürdés alkalmával. — Ez