Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

is már a mai időben elenyészett. — Meszestó — ezen vizállásos lapály messze fehérlő székesfölddel birt, de ma már szántóföld. k. Folyók: Kis-Duna és Öreg-Duna, mert itt a Duna két ágai közt áll két sziget. 1. Szigetek: Kis sziget a Duna közepén áll, mintegy 5 holdnyi területtel, jegenye-nyár, szil, fűz, szilva, ákász, tölgy és más vad fákkal ékesülve. Május hóban a fák árnyékában illatos gyöngyvirág gyönyörködteti az embert. Itt a szigetben mulatott egyszer az idevaló urakkal széles kedvére elhunyt hirneves költőnk, Vörösmarty. Ekkor mutatott jó kedélyét most is emlegetik. — Ezt azért hívják Kis szigetnek, mert volt valaha ennél még egy nagyobb is, de ez jelenleg — ámbár Iváncsa határába nyúlik át — gróf Zichy György adonyi uradalmához számíttatik, miről a rege azt mondja, hogy ezt őseink egy fehér ló s egy ebédért ajándékozták el. — Ezért most is szívesen visszaváltanánk! — Űj sziget, ez valamivel kisebb terjedelmű az előbbinél, a Dunának megváltozott folyása építé ezt ezelőtt öt évvel, a Kis szigeten alól, a gondviselés így adja vissza talán az elébb mesélt s elvesztett szigetünket. Egy zátony és homokdomb alakjában jött fel ez új sziget a Duna fenekéről, s a természet titkos keze már is gyönyörű fűzessel ülteté tele, melyből a legfinomabb fehér vesszőkosarakat kötik s évenkint 30—40. osztrák frt jövedelmet hajt a ref. ecclésiának. Mert az új sziget megszületésekor ez keresztelte mint Isten ajándékát magáévá, pedig ez nem egészen igazságos, mert mint Istenajándék, a határban csak közös lehet, s a közbirtokosságot illeti, hol lehetnek catholikusok is! m. Völgyek: Csibavölgy, ezen völgy valamikor Csiba nevü ember birtoka volt, jelenleg Megyaszay Dániel örököseié, de azért mégis Csibavölgynek neveztetik. — Pempővölgy,

7 mely hihetőleg onnét neveztetik igy, hogy itt mindig ingoványos, sáros az út, s a barom mikor a fűben jár vagy legelész, lábait midőn felemeli s lépdel, cuppanásait lehet hallani. — Szúnyogvölgy, itt nyári estvéken a bosszantásig sok szúnyog szokott lenni, s még a pipafüsttől sem retirálnak. — Keserűvölgy, ennek leginkább alsó részén oly keserű vízforrások találhatók, hogy nyáron a közelben lévő kukorica-pásztorok hashajtónak használják; nem jutott még eszébe a Kajdacsy-családnak e vizet chemisáltatni s lehető hasznosságát az emberiség javára kipuhatoltatni! — Gurgyóvölgy

8 egy pár putri van e kis teknyő forma völgyben épülve, melyekre azt lehet mondani, hogy ezek egészen sem a völgyben, sem a hegyen, sem a hegyoldalon nincsenek, hanem csak ugy gugzsolnak imittamott, mint a füstös gombák. n. A helység részei: Iváncsa elosztatik általánosan Al- és Főszegre. Az Alszegen többnyire r. catholikusok laknak, a Főszegen reformátusok. A Főszegnek vannak még több részei is, u. m. Kis-Pest — ez igénytelen hely onnét kapta e hízelgő elnevezést, hogy nem igen régen épültek itt a házak, a főszegi házaktól egészen külön, mintegy két puska-lövésnyire, s az itteni lakosok szinte ráviselik magukat

0 városiasán mind ruha tekintetében, mind pedig erkölcsi tekintetben. Továbbá Gurgyó és Latyak, ezen részek már fentebb körülményesen leírattak. o. Utak vagy járók: Alájáró — az alszegi lakosok ezen járnak le a Laposra és a Dunára. — Vörösjáró, ez a helység közepe táján vezet le egy mély utat szinte a laposra, s kétfelől a mély út oldalai be nem gyöpösödve, vörös agyagos kaviccsal keverve nedves esős idővel mindég szebb vörös színt mutatnak. Nagyjáró, ez a helységben a legnagyobb járó, ezen járnak le a főszegiek a mezei munkára, a laposra. E járónak egyik oldalát képezi a halál kertje vagy a Temető-hegy, másik oldalát pedig a vig Bachus kertje, vagyis Bory Pál urnák borkertje, szőlőhegye. — Ezen járó vagy út nevét csak a Dunához közel elvonuló budai országútig viseli, ezen túl be a Dunáig Malomútnak neveztetik. Ezelőtt néhány esztendővel, midőn még a malmok a vízfolyás meg nem változása előtt ez út irányában állomásoztak,

10 ezen szoktak bejárni a helységből a malmokba. Nem sok nevezetesség van helységünkben,

11 de hisszük, hogy mégis azok, kiknek itt vagy birtokuk vagy rokonaik vágynak, szóval, kik Iváncsával közelebb vagy meszszebb-viszonyban állanak, érdekkel olvasandják. Iváncsa, 1864. május 10. Irta: Kajdacsy István mint a helység gyermek jegyzője

12 Jankovics Ferenc biró