Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Források - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné

Groblye szürüs-kertek a temető szomszédságában. Groblye illir szó, magyarul temetőt jelent, innét származik neve is. 3. Staro szelői kertek, a község alatt keletről a Bara és Rárna dűlők között fekszik. Ez azon hely, melyen Érd községnek egy nagy része az 1838. évi dunai árvíz előtt állott, — ekkor azonban a házak összeomolván, beépítés nélkül hagyatott. Magát az üres térséget az illető tulajdonosok lóherés kertek és egyéb vetemények alá használják. — Nevét azonban Staro Szelő —• magyarul: öreg Falu megtartotta. — E térségen áll a török uralomból fennmaradt, s most is jókarban meglévő Török torony (minaret).

13 4. Szántóföldek Megy unkái-dűlő, fekszik délről a battai határ mellett keletnek, a hasonnevű szőlő -dűlő szomszédságában, nyugotnak a római útig dűl. Elnevezését ugyanazon körülményben találja, mely a hasonnevű szőlő-dűlőről fentebb meg j egyeztetett. Zanovet-dűlő, délről a battai határ mellett, nyugotról a Bentai rétre dűl, s keletről a Megyunkai-dűlő alatt a római út mentében fekszik. Neve ezen illír igéből ered: zanóvetam, mi magyarul azt jelenti, midőn valaki egy tárgynak elmondásával többször is ismételve alkalmatlankodik. — Ilyenkor szokta az illír e szót használni, hogy meneküljön, mondván: ne moj zanovetat mene. Ezen dűlő volt jobbágyi birtokot képezvén, soha, vagy igen ritkán pihent. Lehet tehát, hogy azért nyerte Zanovet nevét. Pánszki-dűlő a Hegy- és Uzmajováczi szőlőktől nyugotnak. Urasági tábla lévén, azért neveztetik Panszki vagy magyarul urasági dűlőnek. Szőlők alatti dűlő — a Becsanaczi szőlők alatt nyugotnak, helyi fekvésben találja elnevezését. Podpanszki dűlő, a Panszki dűlő alatt nyugotra terül el, azért bírja nevét: Podpanszki, mi magyarul: urasági alattit jelent. Groblye-dűlő: a Podpanszki dűlő alatt nyugotra fekszik. Hagyomány szerint, midőn a törökök e helyről kiűzettek, az erre következett évek egyikében rövid időre nagy pestis-járvány

11

' ütött ki, amely járványban az elhaltak hullái ezen dűlőre hordattak ki és temettettek el. Azért neveztetik illirül Groblyenak, vagyis magyarul temetőnek. Dugacska-dűlő — a Groblye-dűlő alatt nyugotra a Bentai és Szelistyei rétekig terül. — Dugacska illir szó, magyarul: hosszút jelent, amely a dűlőnek a többinél hosszabb voltát fejezi ki. Velika-dionicza dűlő magyarul: nagy telek. Fekszik a Panszki, Podpanszki, Groblye, Dugocska, Szelistye és a fehérvári országút között. Nevét nyerte nagyságától, mely a többi dűlőkét meghaladja. Kamenya-dűlő — magyarul Kövest jelent, a hasonnevű rétdűlő mellett nyugotra terül a fehérvári országút mentében. E térségen s az átellenben, keletre fekvő Szelistyei dűlőn is valaha — tán még a rómaiak korában és a tatár pusztítás előtt — helység létezhetett. Oda mutatnak azon kisebb-nagyobb épületi kövek, melyek a szántás által felforgattatnak, s ezen kövektől nyerte Kamenya vagy „köves" nevét. Torina-dűlő, a fentebbi Kamenyai dűlő mellett nyugotnak, szinte a fehérvári országút mentében; itt hajdanában, mikor még a földmívelésnek legkiterjedettebb ágát a marhatenyésztés tette, marhaállás volt. Ezért nyerte nevét ezen illír szóból tor — torina, mi magyarul marhaállást jelent. Neveztetik e dűlő még Ratosava dolinának is, egy Ratos nevű rablótól, aki egykor e völgyben tartá tanyáját, Ratosava dolina magyarul Ratos völgyét jelenti. Járás-dűlő, előbb Male dionicze és Szrednye dionicze neve volt, mi magyarul kis- és közép-dűlőt jelent. Járás nevét onnét nyerte, hogy a volt úrbéreseknek kevés legelőjük lévén, ezen egész dűlőt marhajárásnak hagyták, s több évig legelőül használták. Mivel azonban ezáltal a földesuraság dézsmájában kárt szenvedett, ismét fel kellett szántani, — de mint újabban szántóföld — megtartotta a nyert járás nevét. Vinacz-dűlő, fekszik a Járás-dűlő végében, a fehérvári országút mellett. E dűlőn szép búza szokott teremni. Az aratók hajdanában az aratást végezve, gazdáiknak búzából koszorút e helyen kötöttek, azért neveztetik illirül Vinacznak, melynek magyar értelme: koszorú. Határ 1-ső, Határ 2. dűlő a Vinacz-dűlő végében, nyugotnak a fehérvári országút mellett terül el, s ütközik a martonvásári, szentlászlói, ráczsztmiklósi és ráckeresztúri határokkal nyugotról, délről pedig a battai pusztákkal. Határ nevét nyerte szélsőségénél fogva, mellyel a szomszédos határokat érinti.