Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)
Források - Bél Mátyás: Fejér vármegye leírása. Hungarie novae geographico-historica. Pars secunda transdanubiana. Fordította és bevezette Prokopp Gyula
ért sok viszontagság, az ő emléküket a levéltárakban kell megkeresnünk. Jelenleg gróf Nádasdy Ferenc, horvátországi bán és tábornagy áll a megye élén. A megyei szervezet olyan, mint a többi megyében. A főispán helyettesét a megyegyűlésen választják meg a nemesség köréből. Az ő segítségére vannak a szolgabírák és az esküdtek, úgy az igazgatásban, mint a bíráskodásban. A megyegyűlést a régi szokáshoz híven Székesfehérvárott tartják. A megye címére szent Istvánt ábrázolja, amint a magyar koronát Szűz Máriának felajánlja. Régi ez a címer, talán maga szent István adta. Jegyzetek 1 Római város Felső-Pannóniában. 2 Turóczi János: Chronica Hungarorum :! Bonfini: Rerum Hungaricum Decades 4 Ezek nem Szlavóniából, hanem a Morvaországgal, Sziléziával és Lengyelországgal határos Nyitra, Trencsén és Árva megyékből valók. (Bél M. jegyzete.) Különös Vész Első fejezet I. § Lazius a cimberekig viszi vissza Fehérvár eredetét. 1 Azt állítja ugyanis — Appianusra hivatkozva — hogy egykor a Cimbrianum nevű :! város állott ezen a helyen. Szerinte Cimbrianum Pannóniában volt, és vagy a gótok, vagy a hunok támadásának esett áldozatul, majd századokkal később a magyarok annak romjain építették fel Fehérvárt. Ez azonban téves vélekedés, mert a tudósok megegyeznek abban, hogy Cimbrianum nem Pannóniában, hanem a Moesia Secunda nevű római provinciában volt. 4 — Nem tudom, közelebb áll-e a valósághoz azok véleménye, akik Mogentianae városát teszik erre a helyre, mert Antonius itinerariuma szerint' az Aquincumból, vagyis Budáról Sabariába (Szombathely) vivő út közepén állott ez a város. Ez a távolsági adat ráillenék ugyan Fehérvárra, de maga Lazius sincs ezen a véleményen. Nincs tehát pontos adatunk arra, hol állott ez a város. Ezért elégedjünk meg a hazai források vizsgálatával. Bonfini így ír: Fehérvárt az Árpádok nemzetségéből származó szent István király alapította, megemlékezve arról, hogy ezen a helyen telepedett meg az ő nemzetsége. Illett tehát, hogy ne csak megalapítsa és egyházi intézményekkel gazdagítsa, hanem királyi névvel is felékesítse. Ezért nem alaptalan az a véleményünk, hogy Fehérvár a királyi alapítójáról kapta az Alba Regia nevet. Ettől némileg eltérően ír Thuróczi, ki megosztja a városalapítás dicsőségét István és atyja, Géza között. Szükségtelennek tartjuk megismételni az ő terjengős érvelését, elég, ha a végső eredményt közöljük: Nyomós érvek szólnak mellette — írja — és szinte semmi sem szól ellene, hogy Géza (talán másokkal együtt) ott állott a város bölcsőjénél, viszont a város ifjú éveit és férfikorának kezdetét Istvánnak tulajdonítsuk. Így nem rontjuk le azok hitelét, akik tagadják, viszont védjük azok igazát, akik állítják hogy szent István volt Fehérvár megalapítója. Állítjuk ugyanis, hogy szent István nem lehetett az alapítás kezdeményezője, de bizonyosan ő volt az, aki a zárókövet a megkezdett műre ráhelyezte. így Turóczi, én azonban tovább kérdezem: honnan ered az Alba név? Bonfini — szokásához híven — így fecseg: Az Alba név az ázsiai albanusokra' 1 utal. Nemcsak egy Alba nevű város van Magyarországon, hanem Alba Graeca 7 is van a Száva torkolatánál és Alba Julia s Erdélyben. Az alapítók az őseik emlékezetét akarták megtisztelni ezzel az elnevezéssel. A magyarok ugyanis — ha hihetünk Procopius görög történetíró tudósításának" — a hunoktól, a hunok az ázsiai albanusoktól. ezek pedig a szkítáktól származnak. Hogy tehát fennmaradjon őseik neve, a magyarok Alba-nak nevezték el az általuk alapított városokat. Milyen alaptalan állítás! Hiszen a magyarok nem a latin Alba, hanem a magyar Fehérvár nevet használták! Használták pedig azért, mert a város új, tehát még fehér volt, vagy azért, mert előre látták a város jövendő dicsőségét, amit a fehér színnel szoktak jelezni, vagy — és ez a legvalószínűbb — a város környékének sajátosságára akartak utalni ezzel a névvel. A szék szó ugyanis nemcsak ülőbútort jelent, hanem szikes talajt is. A zúzmaraszerű só, vagy salétrom nagy területen úgy