Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Közlemények - Buzási János: Néhány adalék Székesfehérvár 1601. évi visszafoglalásának történetéhez

A német polgárság betelepítését az alábbi feltételek mellett kellene végrehajtani: — A várost német jogú privilégiummal kellene ellátni és kivenni a magyar jog alól. —• Az uralkodó jóváhagyásával a város évente válasszon polgármestert, bírót, belső és külső tanácsot. — A város közvetlenül az uralkodótól függjön. — A törvénykezés német jog szerint történjék, a polgárok ügyeiben semmilyen magyar bírósági fórum ne legyen illetékes, a fellebbezések az uralkodóhoz kerüljenek. — A polgárok élvezzék az országban érvényes összes jogokat és szabadságokat. — Nem német polgárok a városban csak a város akaratából és a város rendjének betartására vonatkozó reverzális ellenében kaphassanak polgárjogot, kereskedési és telekvásárlási engedélyt. — A polgárok kapjanak ötéves adómentességet házaik felépítéséhez, ne legyenek kötelesek az országgyűlés által megajánlott adóból részesülni, csupán a várost és a benne levő katonaságot tartsák fenn. Egyéb adót csak az uralkodó külön rendeletére fizessenek, de ebben is lehetőleg kímélni kell őket. — Speciális marhakereskedelmi privilégiumot kell nekik adni úgy, hogy öt évig csak fél harmincadot fizessenek. Mivel az óvári harmincad jelenleg pang, ebből egyaránt haszna lenne a kincstárnak, az osztrák tartományoknak és a városnak. — A polgárok az uralkodóra ne csak mint magyar királyra, hanem mint osztrák főhercegre is esküdjenek fel. — A vidéket német, lehetőleg katolikus személyeknek kell eladományozni, akik a város polgárainak és a katonaságnak az ellátását jobban tudnák biztosítani. A magyarok inkább kiéheztetnék a várost, és onnan egyetlen katona sem jöhetne ki annak veszélye nélkül, hogy megölik. Az új német földesurakat kötelezni kell, hogy — szükség esetén, akár hitelbe vagy a kapitány nyugtája ellenében is, ellátják a katonaságot, — tehetségükhöz mérten évente gabonát szállítanak be a városba, — a háborús időben katonáikkal és megfelelő mennyiségű élelemmel Fehérvárra vonulnak be, — a város erősítéséhez ötmérföldes körzetben minden jobbágy évente három nap robotot teljesít, — várakat építenek maguknak, amelyek fenntartásához és védelméhez az uralkodótól a szükséghez képest támogatást kapnak, — a földesúri várak erősítésénél a földesúr jobbágyai évente hat napot robotolnak, — a földesurak megbízható futárt tartanak az uralkodóhoz vagy gubernátorhoz, — ugyanúgy kötelesek az adót megajánlani, mint a többi rendek, —• elhalálozás esetén az örökösök az adomány megerősítését fél éven belül kérik az uralkodótól, — ünnepségek, bevonulások, utazások alkalmával, az uralkodó hívására megjelennek vagy képviseltetik magukat annak kíséretében. A birtokok tizedeit az uralkodó a hadsereg ellátására tarthatná fenn, a kilencedet pedig a papság fenntartására lehetne fordítani.