Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Székesfehérvár, 1977)

Rákóczi tanulmányok - Farkas Gábor: Fejér megye népe a Rákóczi-szabadságharc idején

burgok ezzel párhuzamosan mind több katonát tudtak a nyugati hadszínterekről Magyarországra irányítani. Katonailag is hátrányos helyzetbe került a felkelés. Ez különösen a Dunántúlon mutatkozott meg. A Kelet-Dunántúlon ugyan még tartott a Székesfehérvár körüli blokád, nagyobb egység őrizte a csikvári átkelőhelyet, de a kuruc brigadérosok alatt szolgáló legénység létszáma egyre fogyott. Helyüket már alig tudták pótolni. Ez összefüggésben állott a nép kimerültségével, anyagi tönkre jutásával. E vidékek ellen mind több labanc támadás vezetett sikerre, köztük olyanok is, amelyeket korábban könnyűszerrel visszaverhettek volna. Székesfehérvárt 1709 elején nagy létszámú császári katonaság szállta meg, ahonnan a kuruc megyét állandóan zaklatták, a falvakat felverték, az ott állomásozó kuruc egységeket leöldösték. 1708 tavaszán Sárkeresztúrt támadták meg, ahol Bolfort Ádám brigadérost el is fogták.'

27 1709 elején hosszabb időn át folyt a csatározás a csikvári átkelőhelyért. A csikvári kuruc őrség helytállóit a küzdelemben, de a parancsnok, Balogh Ferenc, a harcokban elesett.

28 Az Eszterházy Antal (a csákvári uradalom ura) parancsnoksága alatt lévő egység 200 főre olvadt le. Ezekkel kelt át a Dunán és csatlakozott a nagyobb kuruc egységekhez. A Kelet-Dunántúlon csak Szekeres István brigádja maradt, igaz az ő csapata meghaladta a 2 ezer főt. Heister Siegbert császári tábornagy megparancsolta a falvaknak, hogy a kurucokat fogják el, és elsősorban Szekeres Istvánt és Török Istvánt szolgáltassák ki a császáriaknak. Hasonló hangnemű levélben figyelmeztetett a kurucok elleni védekezésre Nádasdy Ferenc is, aki a ,,Dunán inneni részek vezérlő tábornoka volt". Szerinte a kurucok a Duna—Tisza közéről átszivárognak, és a Duna melléki falvak népének életét veszélyeztetik, köztük a császár katonáit is.

29 Nádasdy Ferenc lojális főúr volt, pedig apja a Habsburg-ellenes mozgalom áldozata lett: 1671-ben végezték ki, a Wesselényi-féle nemesi reformmozgalomban való részvétele miatt. (A Nádasdyak Fejér megyében a hatalmas csókakői uradalom tulajdonosai voltak, melyet az idősebb Nádasdy Ferenc kivégzése után koboztak el.) Nádasdy fenyegetése ellenére 1710 nyarán még egy utolsó erőfeszítés történt a Dunántúl, köztük Székesfehérvár felszabadítására, de ez eredménytelenül végződött. Ekkor már olyan nagymérvű volt a pestisjárvány, hogy az a hadak körében, a falvakban igen sok áldozatot követelt. A járvány miatt omlott össze végeredményben az utolsó hadjárat is, amely a Dunántúl felszabadítását célozta. Az utolsó harcképes kuruc egységeket a császáriak a szekszárdi csatában verték szét, ahol Béri Balogh Ádámot is foglyul ejtették. Szekeres István csapata is feloszlott, nagy része a falvakba költözött, mások bujdosóvá váltak, lakóhelyük a Bakony és Vértes vadonja, vagy a Mezőföld mocsárvilága lett. Szekeres István császári amnesztiában részesült, élete további részét Szerecseny-pusztán töltötte. Az amnesztia nélkül a császár nehezen tudta volna az új rendet konszolidálni. Tudatában volt a császár és környezete ugyanis annak, hogy az ország középvezető-rétege, a köznemesség a nemzeti függetlenség eszméjét nem adta fel. A megkegyelmezés azt is jelentette, hogy birtokaikat nem kobozták el, tehát teljes joggal résztvehettek volna a közéletben.

30 Persze a gyakorlatban ez nem teljesen érvényesült. A volt kuruc tisztek mindvégig gyanúsak maradtak az új rendszerben. Bár birtokaikat nem háborgatták, de személyesen elég sok inzultus érte őket. Szekeres Istvánt is haláláig zaklatta a hatóság különböző ürügyekkel. Az is igaz, hogy a volt kurucok fenntartással fogadták a csá4* 51